Szóval mivel most 1 hónapig vagyok itt, S-vel megbeszéltük a mai napra a kimenőt. Elhozta a biciklijét, hogy eljussak ide-oda.
Először kocsival elmentünk, megmutatta, hol van a tavi strand. Két útvonalat is mutatott, győztem figyelni, hogy majd nehogy eltévedjek.
Visszamentünk a házhoz, amikor is belénk jött egy autó. A srác volt a hibás: nem figyelt, valamit keresett a kocsiban... A jobb hétső kerék felett talál minket telibe. Én nem is láttam, csak egy nagy lökést éreztem és a csattanást hallottam. Szerencse, hogy nem egy másodperccel előbb jött, az az én ülésem ajtaja lett volna... Gyakorlatilag "nem lett nagy kár", és senkinek nem esett baja. Amíg S. inézte a sráccal a papírokat, bementem E-hez, és nem mondtam neki semmit, nehogy felizgassa magát, de közben egy búzaszemnyi volt a gyomrom, rázott a hideg és remegett a kezem...
Aztán S. elindult E-tel, én pedig az én utamon. A kerékpár úton.
Itt mindenhol van bicikli út, bárhova el lehet jutni két keréken. Csodás tájon vezetett az út, egészen a következő faluig.
A táj erre is meseszép, körös-körül hegyek, erdők.
Ez a ház a fodrász csajé, aki E-hez jár.
Ez pedig itt már a straaaaand!!! :)
Hegyek között, nagyon tiszta, rendezett.
Ez itt a ház, ez itt a tó (Nemes Nagy Ágnes után szabadon).
Kis kavicsos út körben, mindenhol.
Étterem, játszóterek, sok szórakozási lehetőség, hinták, fedett részek, hajókölcsönzés...
A víz kristály tiszta.
És KÉK ;)
Az árnyékban telepedtem le. Mögöttem csordogált egy patak.
Hintáztam is :)
A mosdók nagyon szépek, tiszták. Belülről:
Kívülről:
Az étterem terasza.
Itt jön be a víz a Murából a tóba.
Csúszda gyerekeknek.
Fedett mindenféle gyerekeknek.
És a hegyek mindenütt :)
A vendéglő:
Imádom a kavicsokat. Szerintem a tó fél kavicstartalmát megforgattam, vadásztam a szebbnél szebbeket.
Konkrétan nem napoztam, árnyékban voltam, mégis megégett az arcom.
Az én kis gyűjteményem :)
Azért fotóztam egy napozós képet, az ilyen úgyis ritka rólam :)
Hát nem mesés?
A tó közepén van egy kis sziget, ahol mászófal van!!!
Picinyeim :)
Csak délután 1 után éheztem meg, jött a paleo süti és az alma.
Mielőtt hazaindultam, építkeztem. Rendes türelemjáték ;)
Az odaút gyors volt, csak gurultam szinte lefelé. Na de hazafelé... Végig tekerni kellett, nem kis emelkedőkön, ráadásul szembe tűzött a nap, szerintem ekkor pirult meg igazán az arcom.
De iszonyat jól éreztem magam, csupa új élmény, benyomás, új arcok. Meg imádok bringázni, imádom a hegyeket, és 18 nap folyamatos meló után (úgy, hogy szinte csak a néni arcát és 1-2 szomszédos utcát látok) el sem tudom mondani, mennyire jólesett :)))
Ja, ráadásul strand után hazajöttem, lehűtöttem magam, és irányba vettem a város másik felét :)
Bejegyzés itt.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése