Azt mondják, minden ember gyakorlatilag egyformán működik, akkor is, ha a fogyást nézzük. Sport, megfelelő étkezés, alacsony CH, magas fehérje, megfelelő, alacsony zsír, sok folyadék, sok alvás. Az alapképlet oké, de már korábban is írtam, hogy egy bizonyos standardet rám legalábbis nem lehet rám húzni. Minden kalkulátor 1600-1700 körüli napi elfogyasztandó értéket dob ki. Csináltam: nem fogytam, sőt volt, hogy híztam. Alap ugye a csirkediéta. Csináltam, annak ellenére, hogy nem szeretem a húst: működik a fogyás, de depresszió szerű tünetekkel, egész napos éhezéssel. Csökkentett CH. De mihez képest? Ettem 100 g-ot: belehaltam. Ettem 120 g-ot: belehaltam. (Belehaltam= éheztem, nem bírtam az edzést, fájt a fejem, totál levert voltam.) A 150 g-mal ki tudom bírni, de kell az önuralom a köbön, és hónapokig ez nem menne. 170 g: na, ez az!! Iszonyú nagy számnak tűnik, ha fogyásról van szó. Hiszen a napi 150 g CH-t tartják sok helyen "súlytartónak". Nyilvánosak az étkezési naplóim, az eredményeim, tettem fel fotókat: napi 170 g körüli CH-val jól érzem magam, nem éhezem, bírom az edzéseket, szellemileg is képes vagyok teljesíteni, és emellett folyamatos a lassú fogyás, a zsírtalanodás. A zsírvesztő fázisban pedig az 1400 körüli kalóriaérték az, amivel működik nűlam a fogyás. Ha dietetikailag ez nem stimmel, na puff, sajnálom, mit csináljak...
Negyedik napja nem edzettem, mert nem vagyok épp egészséges (semmi komoly, de betegen nincs edzés). És ma reggel a súlyom pontosan megegyezett a csütörtök reggelivel. "Magas" CH mellett, edzés nélkül. Holnap újra kezdődik az edzés, ha teljesen jól leszek, egyelőre napi 1-gyel.
(fornetti.hu)
Itt ez az élelmiszer piramis. Alapnak számít, mégsem értek vele egyet. Azért, mert a közegészségügy fel szeretne engem is használni mint élelmiszer- és gyógyszerfogyasztót, nem muszáj bedőlni a "hivatalos" megállapításoknak. A napi kajám nagy részét töltse ki a kenyér, a pékáru és a tészta? Régen így volt: zsíros és kövér is voltam. CH-t nemcsak kenyérrel lehet bevinni, de ezt is úgy tudtam meg, hogy rengeteget olvasok a témában, és hogy "kikísérleteztem" magamon.
Igen: van egy alap működés, ami minden emberre jellemző. De emellett van egy csomó dolog, amiben mindenki más, máshogy reagál ételekre, terhelésre, más mértében dolgozza fel a szervezete a különböző tápanyagokat. Én mindig leírom, hogy én így működöm, ahogy a blogon is olvasható, de senkinek nem kell hinnie nekem vagy így csinálnia. Próbálkozni kell, sokat olvasni, és mindenki megtalálja, mi az, amivel ő működik, ami neki a legjobb.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése