2012. szeptember 28., péntek

Reggeles, megjegyzéses

Az alvásnaplómban kész az egy hónap. Elvileg 21-30 nap kell egy új szokás kialakításához. Jelentem: nincs inszomniám, elalszom gyorsan és az éjjel 10 és reggel 5 óra közti folyamatos alvással egész jól bírom a hétköznapokat. A hamarosan megtörténő óraátállítás miatti alváskalamajkát megelőzendő kicsit változtatnom kell. Egyelőre megpróbálkozom a fél órás csúsztatással: fél 9-kor minden kikapcs, és legkésőbb fél 10-kor alvás; felkelés 04.30-kor. Nem ideális, mert az esték így is rövidek voltak mindenre, de érzem magamon, hogy ha 1-2-szer fent maradnék éjfélig, megint visszatérnék a bagoly életmódra, és ha mindez újra azzal társulna, hogy nem tudok elaludni és fél óránként felkelek... Na, ezt nem szeretném. Inkább legyen rövidebb az este és hosszabb a reggel... Aztán az óra átállítása után majd meglátjuk.
 
(wellmed.hu)
 
A szokásnapló is rendben, ez gyakorlatilag augusztus 6. óta megy, hogy reggelente rápattanok a mérlegre és szerdánként mérés van centivel. Kijelenthető, hogy szokássá vált, bár mindezt csak a blog miatt csinálom. És örömteli, hogy a fél évvel ezelőtti mérlegfüggőség nem alakult ki újra (képes voltam naponta 5-ször mérni magam...) attól, hogy reggelente mérlegelek. Nem szeretem csinálni, mert fölöslegesnek tartom: a ruháim, amikből folyamatosan kifogyok, tökéletesen jelzik a változást.
 
(google.hu)
 
Megjegyzés 1: Világ életemben szerettem, ha a tervezhető dolgaim meg voltak tervezve, ha az előre látható dolgokkal sikerült előre látnom. A tesómtól pár napja kaptam egy e-mailt, amiben leírta, hogy nem kellene mindent megterveznem és terv alapján megvalósítanom, mert pl. neki volt egy dolog, amin évekig görcsölt, aztán nemrég belefáradt és feladta, aztán hirtelen tök spontán módon megtörtént, amire vágyott (és nem apróságról van szó). Jókor jött ez a kis üzi, mert tényleg a napjaim rendesen be vannak táblázva, és bizony észre sem vettem, hogy az életemben szinte semmi spontaneitás nincs. Tény, hogy sokmindent akarok, tény, hogy sokszor így sem elég egy nap, tény, hogy ami nálam nincs felírva, az nem létezik, tény, hogy így is nehéz megoldani azt, hogy minden meglegyen, hogy ne felejtsek el semmit... De bárhogy is csűröm-csavarom, ki kell próbálnom ezt a spontán dolgot. Méghozzá úgy, hogy nem készülök fel rá hetekkel előtte, hanem ugye spontán jön valami... :))) Hát ez totális újdonság lesz nekem, de jön a hétvége -végre!!!-, hát egy próbát megér. :)
 
Megjegyzés 2: Újabb hét eltelt, megint jön a kajatervezés.
Már írtam róla korábban is, hogy nem tudok 170 g körülinél kevesebb CH-val normálisan létezni, így ha tetszik, ha nem, marad ez a CH érték.
Azt vettem észre, hogy a zsír mennyisége nem változtat a fogyás ütemén, sőt, ha kicsit magasabb a zsírtartalom az étrendben, gyorsabb az emésztésem.
A fehérjeporral igyekszem csínján bánni. Egyrészt azért, mert drága. Másrészt azért, mert nem hiszem, hogy pl. a börtönökben a fegyencedzés közepette kavargatják-mixelik-turmixolják a kis fehérjeturmixukat. Harmadrészt azért, mert olyan élet-mód-váltást szeretnék magamnak "létrehozni", amiben gyakorlatilag nem speciális tápanyagok szerepelnek. Fehérjeport pl. Mohácson elvétve lehet kapni (azt, amit én használok, egyáltalán nem), legalább Pécsre kell beutaznom érte. Pedig nagyon finom ;-)
A héten kevés volt a zöldség, abból többet kell tervezzek. Azt hiszem, visszanyúlok az asylum étrendes "gyökerekhez", ott volt zöldség bőven.
A "véletlen vega" heti étrend nagyon bevált vegaságában. Egyáltalán nem hiányzott a hús, a zöldség hiányát jobban éreztem.
Mára kornspitz szenyó volt tervben, de 2-3 db kifliért nem fogok külön 3 km-t autózni vagy 1.5 órát gyalogolni, így az útba eső boltban kivételesen vettem Slim kenyeret (emellett csak fehér kenyér volt a polcon), és abból készítettem el tegnap este a szendvicseket mára.
 
Megjegyzés 3: Az edzésen nem változtatok, szép sorban haladok tovább az edzésterv alapján. Ha szükségét érzem, vagy nagyon zsúfolt egy nap, akkor pihenőnap, ha úgy van, akkor pedig napi minimum egy edzés. Kábé 3 hete csinálom a LMP-Insnity hybridet, ezidő alatt a program 6. heténél, a 37. napnál tartok (mert duplázok néha). Az edzések a jövő heti tervtől hosszabbodnak, sok 55 perces lesz. Változok szépen, folyamatosan, nem kell rohannom vagy széthajtanom magam, nem én vagyok az edzésért, hanem az értem, és nem az a cél, hogy pontosan végrehajtsam az edzéstervet (tehát, ha úgy érzem, lesz továbbra is pihenőnep pl.), hanem az edzés egy eszköz arra, hogy elérjem a célomat.
 
 
 
 
 
 
 
 
 

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése