2016. november 25., péntek

Ausztria 14/1.

Hajnali 2.15. Megszólal az ébresztő. Felülök az ágyon, felkapcsolom a villanyt. Nyúlok a papucsomért, de nem tudom, miért. Egyáltalán miért szólt ilyen korán az ébresztés? Megyek valahova? Program van? Megyek valahova. Valami van. Papucs felhúz, nagy nehezen felkászálódom. A pár nappal ezelőtti kis kihívós tornámtól még mindig rettenetesen sajog a fenekem, a combjaim. Ruhák kikészítve az ágyra. A legvastagabb pulcsim. Akkor utazom. Meglátom a folyosón a bőröndöt: ja, igen: dolgozni megyek Ausztriába...

Hamar ideértünk. Amikor az úton kezdett volna beindulni az agyam, jöttek volna elő a kevésbé jó, a negatív gondolatok, az elalvás előtti technikával elhessegettem őket. Mert igen: vannak ennek a munkának árnyoldalai, de erre a két hétre azt tűztem ki célnak magamnak, hogy nem ezekre, hanem a pozitívumokra koncentrálok. Elvárások nélkül. Hogy ne mindig csak fizikai kihívást tűzzek ki magam elé, hanem a lelkemet is edzhessem kissé. Már a buszon elkezdtem: nem voltam hajlandó belemenni negatívumokba. Jól ment.

A. nem ismert meg ugyan, de már nem volt az a hiszti, ami először. Mintha érezte volna, hogy nem vagyok ellenség. (A betegségéből adódóan itt sosem lesz totális csend és nyugalom, mégis azt mondom: problémamentesen telt az idő.)

Van pár változás is. Van internet. 😃T., a néni lánya átvállalta a WKO (Gazdasági Kamara) tagsági díjamat. 😃 A. már képes többet menni, így mehetünk akár az utcára is sétálni. 😃 A-nál járt az orvos a gyógyszerezés miatt, több nyugtatót kap, és az elrendeltek szerint van bekészítve a gyógyszeres dobozka. 😃 Kap altatót is. 😃 Két napra elvállaltam A. fiánál a két tündér -és végtelenül okos!- kutya etetését, Ki is fizette. 😃 És ha minden összejön, hétfőnként két órára nyugdíjas klubba megyünk Wullersdorba. 😃 És ma délután A. fia elvitt minket a kisbuszával kocsizni Grundba, Wullersdorfba meg a környékre.

R: (buszon) 2 szokásos szendvics
E: (itt) répás hús, saláta
V: szotyi

Mozgás: 5km

Még 13 nap.


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése