2015. október 16., péntek

Péntek, utolsó bécsi reggel

Hajnali négy. 
Megszólal az ébresztő. 
Felöltözök. 
Lemegyek, felkeltem L-t, megpisiltetem. 
Tiszta pelust kap, mert az éjszakai tele van. 
O. közben ott sertepertél, a fürdőbe megy. 
Villany le, Boszi fel.
Levetkőzök. 
Új ébresztés hatra. 
Éppen elhelyezkedek az ágyamban, hallom a bébifonon: megjött L. fia a kutyával. Arról veszekedik apa és fia, hogy mennyi SV-ot (TB) fizessenek nekem. 
Fél öt, a fiú felszól: "Timi, alszol vagy le tudsz jönni?"... 
Felöltözök, lemegyek. 
Beszélünk. 
Kutya marad, fiú el. 
L. szól: pisilnie kell. Pelus le, szobavécére rá. Kész. Törlés-mosás. És friss pelus, mert a másik megint tele. L. visszaimádkozása az ágyba. De mégsem: az ágynemű is nedves. L. biztonságba helyezése, ágyneműcsere. Közben O. kiselőadása arról, hogy miért nem kellett volna a friss pelenka és hogy nem így kell ágyazni. L. ágyba. 
Hajnali öt. 
O. hív, kifizeti a béremet. 
Boszi fel. 
Fél hat. 
A maradék fél órára már nem érdemes lefeküdni...


1 megjegyzés:

  1. Kitartást, én is végigcsináltam ugyanezt pár évig. Csakhogy a néni másfél óránként kelt fel este 8-tól reggel 6-ig. Fogalmam sincs honnan jött belőle annyi pisi. Majd kapott valami gyógyszert, amitől éjszaka csak 3 alkalommal kellett felkelni hozzá. Amúgy még mindig ugyanezt csinálom, de a TB-t magamnak kell fizetnem :(

    VálaszTörlés