2013. október 15., kedd

Motiváció és living in the box

Ősidők óta dobozolok. Már Tótra változtathatnám a vezetéknevemet, örkény után szabadon...
 
Tegnap este értem haza egy két hetes folyamatos meló után Ausztriából. Nem sokat aludtam az éjjel. Egész nap iszonyatosan fáj a fejem. Szédölgök a fáradtságtól. De fogtam magam és elkészítettem a kajámat holnapra. Csomagoltam, dobozoltam:
 
- saját kenyér, csirkemell sonka, sajt, paprika (2x)
 
 
- saját kenyér, sült hús, sajt, paprika (2x)

 
- 30g zabpehely, 1 adag fehérjepor, 1 alma.

 
- Ebédre frissen készül majd a paleo - terveim szerint - habos császármorzsa.
 
A hűtőszekrényben vár rám a kis csomag. Igaz, hogy most, késő este, hulla fáradtan nagyon nehezemre esett mindezt el(ő)készíteni, holnap viszont hálás leszek magamnak, amiért csak oda kell nyúlnom érte a hűtőpolcra.
 
TUDOM, mert TAPASZTALTAM, hogy ha este nincs előkészítve a másnapi kaja, akkor nagy esélye van annak, hogy nem lesz normálisan betartva a kaja. Mert mindig közbejön valami/valaki, elmegy az idő, és akkor jön az, hogy na oké, akkor most együnk gyorsan valamit. És ezeket a valamiket általában nem büszkén meséli az ember. ÉRDEMES megtenni ma azt, amit megtehetsz, és nem holnapra halasztani. Hiszen ha fogyni, ha hízni, ha szálkásodni, ha izomtömeget növelni akarsz is, a kaja mindig alap.
 
 
 

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése