Újra itthon... :)

Ez volt reggel: csomagok készen, én hulla fáradtan. De hazaútra készen. :)

10-kor jöttek értem, este fél 7-kor voltam itthon. Az úton csak nagyon keveset aludtam. próbáltam, de a dzsípíesz kedves női hangja állandóan közbeszólt, meg hát elég hangosan beszélgettek az utastársak is. És a klíma is ment, ami annyiból jó, hogy nem folyik az emberen patakokban a víz, viszont holnap minden csontom sajogni fog tőle.

L., a sofőr segített felcipelni a harmadikra a cuccosomat, és végre beléphettem a lakásba. A 32 fokos lakásba...

Kipakolás pipa.

Tusolás, hajmosás pipa.

Bevásárlás pipa.

Kenyérsütés pipa.

Igen, képes vagyok a 32 fokos lakásban éjjel 10-kor kenyeret sütni. Ugyanis igyekeztem én a boltban valami elfogadhatót keresni, egy volt, ami címke alapján esetleg, de aztán elolvastam: gluténmentes kenyér, úgy kezdődik, hogy rizsliszt, guar gumi, blabla. Hát inkább megsütöm a lenmag kenyeremet ;)

 

 

Mosás (kézzel) pipa.

 

Jól hűt a sütőm, már csak 31.5 fok van.

 



Viráglocsolás pipa. (És túlélték az egy hónapot, szinte hihetetlen.)

 

Osztrák kavicsgyűjtemény a polcon.

 

Kint szúnyogirtás. Lehet, hogy szúnyog nem lesz, de ez a füst valami irtózat büdös...

 

 

Ja, és vezetni is voltam :))) Nagyon hiányzott már az autóm, jó volt megjáratni kicsit az én csilli-villi (köszi, M.!) kis autómat :) Csak száguldottam, az ablakok lehúzva, szólt a zene (Nincs nő, nincs sírás...), ez ám a szabadság! :)

 

És lassan elteszem magam holnapra.

Szép hosszú nap volt, de végre itthon vagyok :)