14. nap

0. nap itt
1. nap itt
2. nap itt
3. nap itt
4. nap itt
5. nap itt
6. nap itt

7. nap itt

8. nap itt

9. nap itt

10. nap itt

11. nap itt

1. hét eredménye itt

14. nap

Tanulom, hogy okos legyek.

Akad még bennem terézanya, ennek egy részét szeretném is, ha maradna, van viszont egy olyan szelete, amivel le kell számolnom. Pl. hogy úgy dolgozom, hogy minden jó legyen és meglegyen. Nem. Annyit dolgozom, amennyiért megfizetnek. A munka az munka. A tanítás azon részét szeretem, amikor a gyerekekkel lehetek. És ez a legkevesebb. A többi egy részéről már írtam, de azt valahogy nem veszi be az agyam, hogy mi közöm az intézményvezetői féléves beszámolóhoz, márpedig meg kell írni. Többek között ezt is. Persze tegnapra. Nem nyavajgok, semmi értelme. Csak máshogy fogok állni a dolgokhoz.

Nekem is új ez a szitu, de a sarkamra kell állnom, különben -ahogy Baranyában mondják- világvége lesz.

Az itthoni dolgaimmal is máshogy kell szervezkednem. Képes vagyok mindent halogatni, és ennek meg is van a következménye.

Van egy olyan mondás, hogy ha bármi gondod van, tedd azt, amit ilyen helyzetben az ismerősödnek/barátnődnek/barátodnak mondanál. Úgyhogy megkérdeztem magamtól néhány dolgot és megfogadom, amit a barátnőmnek tanácsolnék.

Kaja: ha nem is optimális, de vasárnap sütöttem egy vagon szalonnát, ezt ma elvittem a munkába, eláll 1-2 napig, ezt csócsálom, ha épp éhes vagyok.

Ebédre volt még anyutól kis bableves maradék, azt ettem.

Vacsorára gyorsan főztem (3 perc) 4 tojást, sóval, borssal, egy darab vajjal és magokkal ettem.

Mozgás: képes vagyok ezt is halogatni, sőt hanyagolni, pedig csak addig nyűglődök, amíg elkezdem, aztán már megy, bármi az. Az első újrakezdős héten egész jól voltam, aztán pénteken megint tüsszögni és köhögni kezdtem (ugye ehhez semmi köze annak, hogy a gyerekek betegen is suliban vannak...), úgyhogy ugrálás kizárva. Marad a séta kint és/vagy bent.

(Összefoglaló a 2. újrakezdős hét eredményéről holnap.)