Hiába állítottam be az ébresztőt, nem hallottam. Háromnegyed hétkor ébredtem magamtól. Ez még nem késő, de az edzés reggel már csak nagyon csisszesen fért volna bele, így délutánra hagytam, remélve, hogy lesz rá alkalmam.
Mivel tegnap embertelenül belaktam, reggel még nem voltam éhes. Így csak egy kávét ittam és közben a meseszép tulipánokat néztem, ahogy a reggeli napfény besüt az ablakon és megvilágítja a csodaszép, rózsaszín, dupla szirmokat.
R: kávé 1 ek kókuszzsírral.
E: tegnapi maradék (főtt kolbász, sült karaj, sonka), saláta tökmagolajjal.
Kicsit vártam, aztán jöhetett az edzés. Semmi kedvem nem volt hozzá. Álmos voltam, fáradt, húzott volna az ágy. De tudtam azt is, hogy csak elkezdeni nehéz, hogy minden egyes körrel közelebb kerülök a feszesebb testhez és hogy minden egyes körrel jobb leszek. Sőt azt is tudtam, hogy képes vagyok rá, meg tudom csinálni. Belevágtam hát és megcsináltam. A 3. körnél már nagyon hiányzott a levegő, a 4.-nél már csillagokat láttam, de csináltam tovább. És egyáltalán nem bánom, hogy nem szunyókáltam helyette.
V: sonkás-sajtos rántotta
Facebook oldal: Boszorkánykonyha
Most őszintén, te komolyan gondoltad ezt a hasas fotót a "köddel"???? Bocsánat, de ezen egyszerűen elnevettem magam. Ez valami vicc? Egyszerűen nem értelek. Amióta olvaslak, (az elejétől), mindig ugyanazokat a dolgokat írod, nagy lelki megnyilvánulások, hatalmas durranások, óriási felismerések, és vállveregetés, hogy mostmár mennyire kinyílt a szemed, de ez a fotó tökéletese tükrözi azt, hogy hol is tartasz. Ez egyszerűen hihetelen számomra. Hogy ilyen szinten csapod be önmagad és az embereket. Mi a fenéért nem vagy képes felvállalni magad zsírosabb hassal, mint szeretnéd? Vagy kérdezek egy jobbat, ha zsírosabb a hasad, mint szeretnéd, miért éget a vágy, hogy megossz egy KÖDBE burkolt képet róla, csak azért, mert egy adott szögben egy pillanatig látni véled a felső hasizmod egy kis szegletét? Miért nem teszel arról, hogy köd nélkül is vállalható legyen számodra? Ezt te komolyan gondoltad, és el is hitted? Csak mondom, hogy ennél nevetségesebb dolgot még nem láttam tőled. Szedd már össze magad, neked valami kurva nagy sokkterápia kell szerintem. Ez egyszerűen hihetetlen... Nem tudom, hogy sírjak-e vagy nevessek. Hagyd már abba ezt a szartapicskolást az isten szerelméért! Mindig elolvasom, amiket írsz, de sajnos mindig ugyanazt az unalmas, felfújt, de valójában üres és fölösleges szöveget látom, mint amikor elkezdted. Annyi különbséggel, hogy az elején, ha volt egy-két megcsillanásod, akkor megörültem és reménykedtem. Most már csak unom. Lehet, hogy majd legközelebb pár év múlva nézek be, mert ez egy vicc, ami itt megy. Elindult egy tök jó étrend és sport motivációval az egész, átváltott pszichológiába, amivel semmi baj, csak annyi, hogy mostanra gyakorlatilag egyik sincs. Lejárt lemezek vannak csak. Biztos vagyok abban, hogy valamikor kimászol ebből a szörnyű állapotból, és ezt úgy lehet majd lemérni, hogy az egod milyen fotót enged feltenni magadról. Én két dolognak örülnék: vagy szedd már rendbe a tested végre, izmosodj meg a saját igényeid szerint és szabadulj meg a maradék zsírfeleslegtől és úgy tegyél fel sallangmentes, tiszta fotókat (nem amolyan felemás, csak félig látszom, jó fényben, jó szögben, stb. nevetséges képeket) VAGY egyszerűen csak tegyél fel valós képet ábrázoló fotókat önmagadról. Vagy ha egyik se az igazi, akkor egyszerűen csak maradj meg a természetfotóknál. Azokban legalább több a valóság, bár nem tudom, mennyi időt töltesz azoknak a színbeállításával, megfelelő ollózásával, stb. Remélhetőleg kevesebbet, mint a saját képeid szépítgetésén. Csak ezeket a viccnek is rossz, bújócska-fotókat hagyd már végre!!!! Képes vagy hosszú perceket azzal foglalkozni, hogy eltakard a hasad, hogy megoszd a részvalóságot holmi elismerés morzsáért??? Miért nem a teljeset akarod, a teljes igazságot? Ha még nem tudod felvállalni, akkor dolgozz rajta, és csak utána tedd közzé, vagy tedd közzé úgy, ahogy vagy, és ne magyarázkodj! Jó neked folyton bújdosni???? Ez mekkora energiapocsékolás már???!!! Ez számomra pontosan olyan, mint a hazug ember, aki folyton extrán dolgozik azért, hogy ne érjék utol. Mi ez??? Egy buta, fölösleges és nevetséges SEMMI. A lényeg, amire ki akarok lyukadni: itt az ideje, hogy a sok hangzatos blabla helyett felvállad már magad, és ébredj fel a hazug álmaidből! Eddig ez volt a legnagyobb csalódásom benned, és bár tudom, hogy megcsinálod, elment a kedvem attól, hogy tovább olvassalak. Ez nem motiváló, hanem épp ellenkezőleg. Egy nagy sallang, egy nagy lufi az egész. Áh...
VálaszTörlésKöszönöm, hogy eddig olvastál és hogy megtiszteltél a gondolataiddal. Szívből minden jót kívánok!
TörlésSzámomra zavarba ejtő volt olvasni ezt.
VálaszTörlésNem is értem hogy a kommentelő mire céloz amikor a nem valódi fotókról ír. Nem gondolnám hogy retusáltak volnának.
Bajban, magánéleti krízisben a pszichológia, a gyógyszerszedés, az önanalízis, a pszichoterápia sem szégyen, igazából úgy vélem hogy (a gyógyszert leszámítva) ezekre annak is szüksége lenne aki egészséges lelkileg vagy annak érzi magát. Némely ország kultúrájának része az, hogy pszichológushoz úgy járnak az emberek mint fogorvoshoz vagy rákszűrésre.
Nálunk ez még stigmatizációra és szégyenkezésre ad okot. Nem azt cikizik, aki alkohollal tompítja a dolgokat vagy testi tünetekre tolja a feldolgozatlan lelki tartalmakat, hanem azt aki áterhez vagy lógushoz jár. Világos, nem? Magyarország messzire van... (mármint európától).
Ami pedig az én kritikámat illeti:
1. kicsit problémának gondolom hogy úgy tűnik, csak a sok "Bölcs" és "Motiváció" mentén vagy képes élni az életed. Tele van ezekkel a Blog, ami nem baj, csak az baj, ha valami csodavárás van ezzel kapcsolatban (milyen fura hogy én is ezt a szót használom...). Úgy tűnik, mintha ezek mankók lennének, és nehezen állnál saját lábra. Én nem vagyok híve annak, ha a megoldandó problémákra és meglévő élethelyzetekre folyton rá akarunk húzni valami életbölcsességet, mások által kiagyalt (amúgy valóban jó) bölcsességeket.
2. Amikor pedig nem ezeket, hanem saját gondolataidat írod le, akkor mindig úgy tűnik, mintha korábbi önmagadat kissé lenéznéd, megvetnéd, lesajnálnád megemlítve, hogy bezzeg most mennyivel más vagy, mennyit fejlődtél. Ez volt 2 hónapja az évekkel ezelőtti önmagaddal kapcsolatban, és ez van most a két hónappal korábbi önmagaddal kapcsolatban. Úgy írsz erről, mintha az a korábbi T. nem lenne vállalható számodra. És persze ez van szerintem folyamatosan (kívülről ez ilyennek látszik, örülök ha tévedek és akkor én kérek elnézést).
3 Végül: az ilyen volt-ilyen lett fotók alapján az elért eredmények elvitathatatlanok. Ezek önmagukért beszélnek, én biztos vagyok benne hogy valódi és retusálatlan fotók. A lelki fejlődést se vitatom el, csak néha pont úgy tűnik mintha a jelen állapothoz vezető utat tagadnád meg.
Én további sok sikert kívánok, és nagyon-nagyon, szívből drukkolok Neked, tudnék örülni annak, ha boldog, kiegyensúlyozott és elégedett lennél.
Üdv:
Egy másik Névtelen, aki évtizedek óta szed antidepiket és pszichoterápiában is hasonló utat járt be.
Szükségem van "kapaszkodókra", most tanulok járni.
TörlésNem nézem le korábbi önmagamat, próbálom elfogadni minden jó és rossz tulajdonságával együtt.
Az út rögös. de haladok.
Akik személyesen ismernek, tudják, hogy a fotók valódiak, hiszen látnak élőben is. Sőt látják az utamat is, ismertek 80+ kilósan is. Az előtte-utána képekre szükségem van, nagyon jól motivál abban, hogy folytassam tovább, hogy a lassú eredmények is évek alatt hatalmas változássá alakulnak, hogy megéri.
Lehet hogy elcsesztem...
VálaszTörlésZavarbaejtő egybe írandó nem?
Külön írtam brühühü....
Külön kell írni :)
Törlés