2015. április 4., szombat

Szombat (Ausztria 14/6.)

Tegnap egész nap lótás-futás, sütés-főzés, irdatlan mennyiségű mosogatás. Itt a Nagyszombat a Húsvét fénypontja.

R: 2 kornspitz sonkával, sajttal.


Aztán elmentem a napokkal ezelőtt megrendelt -itt hagyományos húsvéti- ánizsos kenyérért. Az utcán állt a sor, én a végén.


Majd felszeleteltem és tányérokra raktam a finomságokat. Elkészült a templomi áldásra szánt kosárka is.



Megérkeztek a vendégek, akikkel már egy hónapja lebeszéltük, hogy amíg ők a templomban vannak, én szabad leszek. Másfél órám volt, kihasználtam, tettem egy jó nagy sétát. (Itt vannak a képek.)


Terítés után ünnepi ebéd.


E: 4 tányérral ettem:


A húsok legnagyobb része házi volt, a füstölt dolgoké is. És minden isteni finom. Annyira belaktam, hogy ihaj. Máskor három nap alatt eszek ennyit :) Mondjuk nekem nagyon hiányzott a zöldség vagy savanyúság, de ettem egy bödön frissen reszelt tormát, így oké volt.

E. lányától és barátjától: E-től és R-tól :)


No a kis csoki kakast este befaltam. Szó szerint egy falat volt, nem tudom, milyen fajta csoki, de nagyon finom volt.

V: nem volt. Se E., sem én nem tudtunk enni egy falatot sem ma már.

Ha nagyon lassan is, de változom és jobban vagyok. Olyan igazi mélység három hete volt utoljára, azóta néha egy-egy kisebb. De tanulom, hogyan tudom magam ebből feljebb rántani. A mindennapos rutinok már mennek papír és jegyzetek nélkül is. Az edzések folyamatosak. Egyre éhesebb vagyok, azaz javul az étvágyam is. Igyekszem a jelent megélni, nem a múltba kapaszkodni és a jövőn rágódni. Sokszor sikerül nem elmenekülnöm az emberek elől. Nagyjából sikerül rendet tartanom a környezetemben. Az új alvásterápia nagyon jól beválik. Így nem vagyok egész nap kómás és hulla fáradt. Évek óta nincs hálóruhám, de ma vettem magamnak egy pizsamát. És mivel a mai nap itt nagy ünnep, csinosan felöltöztem (igen, előre gondoltam erre már otthon, és ez jó), sőt a körmömet is kilakkoztam (legalább nem nyűvi meg annyira a mosogatás és a felmosóvíz). A héten volt pár mosoly és néha nevettem is. És könnyeztem szomorú történeten. Nem mondom ki, amit nem gondolok komolyan, viszont kimondom, amit valóban gondolok. Bár még mindig inkább csak az agyammal érzek, dolgozom azon is, hogy a szívem és a lelkem is feléledjen. (Jégből vagyok, de én felolvadok!)

Megtalálsz a Facebookon is: Boszorkánykonyha

2 megjegyzés:

  1. Egy jó barátod: G.2015. április 5. 7:55

    Nagyon drukkolok! Sikerülni fog. Kimászol a problémáid csuprából. Tudodm. :)

    VálaszTörlés