2014. február 22., szombat

118. nap: múlt, jelen és jövő

Múlt: Ha jól számolom, ez volt a 13. lakhelyem. Eddig. Üres a lakás, a sokadik albérletem. Szerettem itt lakni, három évet töltöttem itt a harminckilenc évemből. Szerettem, jó volt, de ez már a múlt. Még a húgomék alszanak itt kettőt a hétvégén, aztán márciustól új lakókat vár ez a kis lak.







Jelen: Anyu rengeteget segített a költözésben. Ő rettenet jól tud csomagolni, és nagyon jól bírja a munkát is. Nem is tudom, hogy köszönjem meg neki ezt a hihetetlenül sok segítséget. Végül is hárman (anyu, K., én) három nap alatt átköltöztettük a kis boszit a harmadik emeletről a másik harmadik emeletre. 

Ma reggel még a maradék cuccost átpakoltuk az új helyre, az egyelőre tárolandó dolgokat lehordtuk a kocsiba, K. még kivitte a maradék fölösleges holmit a szeméttelepre, előkészítettük a lakást (az albérletet) a húgoméknak a hétvégi szállásnak, mert hogy jön a két lurkóval a Busójárásra (amit már nagyon várok, régen találkoztunk, és amióta M. cukorbeteg lett, még nem voltak távol otthonról), aztán irány Hőgyész. Itt kipakoltuk a kocsit, a padlásra kerültek a holmik.

A reggeli még az albérletben volt: 40g zabkása vízzel főzve, 1 alma.


Tízórai: 2 kiwi.


Az ebéd már anyuéknál volt, a gondosan összekészített kajacsomagomból megcsináltam a tonhal salátát.


Mivel fél 12 helyett fél 1-re jött ki az ebéd -éhes is voltam már nagyon-, utána rögtön megettem az 1 órás kaját is: 1 almát és 10 mandulát. A kenyér a tonhal salihoz lett volna, most az is sorra került.


Uzsonna2: 1 szendvics.


A vacsimhoz főznöm kellett. Anyu adott a bio ételízesítőjéből, de közben találtam egy maggi ételízesítőt, természetesen elolvastam a címkéjét. Nyomokban még halat (!) is tartalmazhat, ezt nevezem! :)


Vacsora: zöldség krémleves, 1 szelet kenyér.


A +1-et nem bírom már megenni.

Ilyen fáradt vagyok. Azért egy mini mosolyt még kicsikartam magamból :)


Jövő: Nagyon kényelmes volt a héten bolti kenyeret enni, hiszen csak meg kellett venni és enni, de 1: semmi ízük, 2: nem szereti a gyomrom, a belezetem. Úgyhogy jövő héten szépen megsütöm a saját kis lenmag kenyeremet, attól még soha semmilyen panaszom nem volt. És finom is.

És innen már az új helyre megyek "haza". A 14. lakhelyemre :)

2 megjegyzés: