Korábbi bejegyzések a folyadékról:
(Stock Foto)
Mit? Mennyit? Gyerekek? Állatok?
Mindenki maga dönti el, mennyit iszik. Sztem mindenki tudja, hogy mennyit kell(ene) fogyasztani a folyadékból (nem cukros!!!) egy nap. (A cikk a bejegyzés végén összefoglalja a miérteket.)
Az én trükköm egyszerű: minden étkezéshez megiszok egy bögre zöld teát és egy pohár vizet. Ha csak 2 decis pohárral számolok, ez akkor is minimum 2 liter. Edzésekkor elfogy 1-1.5 liter víz, a folyadékveszteséget pótolni kell, ha lehet, ásványi anyagostól (az izzadság ugye nem csak víz).
Ha napközben éhes vagyok, először iszom. Ugyanis sokszor nem a szomjúságközpont jelez, ha szomjas a szervezet, hanem úgy érzed, enned kell.
Ha dolgozom, viszek 1 liter teát és 1 liter vizet minimum, délelőttre. Ott is és a kocsiban is mindig van víz, hogy legyen nálam. Mert útközben venni idő- és pénzkidobás (kis boltokban drágább minden). Jobb ezt (is) előre tervezni.
Ha utazom, vezetek, akkor a kocsiban van odakészítve egy fél literes üvegben a víz vagy tea, és a csomagtartóban még a készlet. Úgyis meg kell állnom pipilni, akkor fel lehet tölteni a falkont.
Készíthető, vehető olyan flakon, ami jelzi, hol tart az ember az ivásban.
"Folyadékszükséglet
A napi folyadékbevitel minimális szükséglete még téli idõszakban is 2-2,5 liter, nyáron legalább 3 liter. Ez az egészséges anyagcseréhez feltétlenül szükséges. Az elfogyasztott folyadék mennyiségébe bele kell számolni a teák, kávék, levesek és egyéb ételek folyadéktartalmát is.
A szomjoltásra legalkalmasabbak a szénsavmentes ásványvizek, a frissen préselt gyümölcs- és zöldséglevek, valamint a teák (zöld-, mate, gyümölcs-, vörösteák...).
A folyadékfelvételi igényünk legjobb „jelzőrendszere” a szomjúságérzet kialakulása. A kisgyermekek és az idős emberek viszont kevésbé érzik a szomjúságot az átlag populációnál, ezért a szokásosnál gyakrabban kell őket folyadékkal kínálni, a kiszáradás megelőzése érdekében.
Napi folyadékszükséglet
Mindennapjaink során, a teljes folyadékszükségletünk legjelentősebb részét (kb. 1500 ml-t) folyadék formájában vesszük fel, a másik része, kb. 800 ml származik a táplálékok szabad és kötött víztartalmából. Jelentős víztartalmuk van a gyümölcsöknek és a zöldségféléknek (80% feletti), valamint számottevő mennyiség található a húsokban, halakban, húskészítményekben is (60% felett). A tápanyagok elégetésekor átlagosan további 200 ml víz képződik. A veséink által kiválasztott napi vizelet mennyisége kb. 1400 ml. Viszonylag sok vizet párologtatunk el (300 ml) a légzés folyamán és a bőrön keresztüli vízveszteségünk (párolgás), izzadás nélkül is legalább 600 ml naponta, a széklet víztartalma megközelítőleg 300 ml.
Az összesen felvett folyadék mennyisége megegyezik a leadott, illetve kiválasztott víz mennyiségével, ebben az esetben tehát folyadékegyensúly áll fenn. A szervezet belső vízállományában bekövetkező legkisebb változások erőteljesen befolyásolják a sóháztartást is, és fordítva. A víz-, vagy a sóháztartás jelentős eltérései súlyos, akár életveszélyes anyagcsere- zavarokat idézhetnek elő (kiszáradás, vízmérgezés). A folyadékigény erősen függ a külső és belső hőmérséklettől, a levegő páratartalmától, a fizikai aktivitástól a táplálkozástól és a verejtékezés nagyságától.
Tanácsok, hogy ne felejtsünk el inni!
- A víz a legjobb szomjoltó és még felesleges kalóriát sem viszünk a szervezetünkbe!
- Fél literes palack a legjobb mérce, hogy mennyit ittunk (nyáron, legalább 6 palacknyi vizet, teát, gyümölcslevet szükséges inni),
- munkahelyen tegyük az asztalra, így nem felejtjük el (feltölteni azért szükséges!),
- utazáskor se felejtsük el magunkkal vinni (ha otthonról visszük két nyereségre is számíthatunk, nem kerül sokba és tudjuk, hogy mit iszunk),
- ha hosszabb útra megyünk érdemes két palackot vinni és az egyiket jól lehűteni (fagyasztani), hogy tovább hideg maradjon,
- ne igyunk jéghideget, mert könnyen ártunk magunknak a melegben és megterheli a gyomrot is."
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése