Véletlenül háziorvosnál

Érdekes ez... A legújabb eü-gondom kezdetén a húgom mondta először, hogy kellene valami alaposabb vizsgálat, mert ha ez nem vese probléma, akkor valami más, és ki kellene deríteni. Aztán tegnap O., a gyógytornász is ezt mondta: az MR-ből sok dolog kiderülne. Erre ma...

M-val beugrottunk a rendelőbe, egy igazolásért ment. Nem volt kint senki, K. asszisztens behívott minket, üljünk le, amíg megcsinálja a papírt. Közben beszélgettünk és kérdezte, mi ez már megint velem. Elkezdtem mondani, közben megkérdezte, találkoztunk-e már az új háziorvosunkkal, aki a belső szobában volt, kijött, és be is hívott, kikérdezett. Mi volt az első gondolata? Jó lenne egy MR. Írt is röntgenre beutalót meg egyet neurológushoz (mert ide hamarabb szokott lenni időpont, de konkrétan mindegy, kihez, azt mondta, csak egy szakorvos kell, aki MR-t rendelhet el.) Kérdezte, milyen fájdalomcsillapítót szedek, van-e még, írt fel. Aztán jött egy mumus-dolog: van-e otthon Pantoprazol. Mondtam, hogy van, de nem veszem be. Hát igen, vannak tanulmányok a mellékhatásokról... Akkor ír fel Quamatelt. Kérdeztem: ez is protonpumpa-gátló? Nem, ez ... (nem tudtam megjegyezni, utánaolvasok majd).

Átmentünk a kórházba, a röntgenre bejelentkeztem, azonnal jött a hölgy, mehettem is be.

A kartonozóban az időpontkéréssel a neurológiára akadt gond, nem is lett eredmény, hétfőn segít Ki. (Megjegyzés: irtó nagy mázli, ha vannak kedves ismerőseid az egészségügyben.)

.......

Csinálom a gyógytornát. Napi 3x kell. Hát vannak gyakorlatok, amiktől leizzadok.

Ma nem vettem be fájdalomcsillapítót. Nem azért, mert nem fájt, hanem mert próbálom kímélni a belső szerveimet a mellékhatásoktól. Nagyjából falkaparósan telt a nap, most, este nagyon durva, de hamarosan lepihenek, ha el tudok aludni, akkor minden oké. (A fájdalom folyamatos, csípőcsontba sugároz a keresztcsontból, emellett még néhány helyen hol felerősödik, hol szúr, röviden: deréktól lefelé a bal oldalam egy fájdalmas feszülésben leledzik 0-24-ben. Az autóba -utasként- beszállás nehézkes, ugyanígy a kiszállás is. Úgy egészében a létezés is állandó fájdalommal, fogösszeszorítással, nagy sóhajokkal, nyögdécseléssel telik. A mozgásbeszűkülés viszont folyamatosan oldódik, jó lesz ez.)

A fogorvost nem sikerült elérni (sok próbálkozás után sem), holnap folyt. köv...

Ma csak 2 liter vizet sikerült meginnom. (Komolyan: egy hatalmas tó már a gyomrom, tele békákkal...)

A pisilés is kezd normalizálódni, a vizelet tiszta. De ha mennem kell, akkor azonnal mennem kell.

Kilók: pár dekával 70 kiló alatt vagyok még, de "folyok szét". Egy itthoni naci és egy "kinti" jön rám. Óriási előny: nem kell azon gondolkodjak, mit vegyek fel. a felsők mind feszülnek. "Kishasas" effektus. De most ez nem is olyan fontos.

Ma kora este esett az eső, közben sütött a nap. Halványan látszik a szivárvány. :)