Hétfőn és kedden önmagamhoz képest energikus napom volt. Aztán jött a szerda. Úgy mondtam magamnak, hogy szabit vettem ki. Mert hogy reggel vesefájósan és hulla fáradtan ébredtem, délelőtt visszafeküdtem aludni. Késői ebéd, aztán alvás. Szó szerint punnyadtam egész nap. A teendők viszont nem várnak. Ma (csütörtök) egész jól ébredtem. Azonnal listát írtam a feladatokról és neki is álltam. Az első három fontos email írása volt (2 határidős, 1 fontos). Majd haladtam tovább. Az email írás után fél órával csörgött a telefon: az egyik email miatt (szélvédő kavicsfelverődés kárbejelentés): ma 10 után, max délig érkezik a kárszakértő. Innentől ugrott a további program (bolt, főzés), hiszen délig bármikor haptákban kellett állnom. Azért néhány "időnihiles" dolog elkészült. A kárszakértő nagyon rendes volt, nagyon alapos, az adatlap kitöltéssel, fotózással együtt majdnem 3/4 óráig tartott. De örültem, hogy megvan. Vizet vittem, ittam is párszor pár kortyot. Mivel már lent voltam a harmadikról, és tervben volt a bolt, gondolkodtam: kibírom-e pisilés nélkül. Igen: két dolgot kell venni, a bolt nagyon közel van, hát a saját tempómhoz képest -érzésem szerint- gyorsan megjártam. A délután kis punyizással, kis ténykedéssel telt. Este aztán... Belobbant egy fogam. Már úgy kezelték tavaly ilyenkor, hogy talán nyerünk vele gy évet, hát bejött. Lüktetve sajog, idekészítettem a gyógyszert, de amíg bírom, addig no méreg... Szóval a holnapi program is borul, mert fogorvos kell, hamar (húzás lesz...).
Nincs túlbonyolítás. Megy majd minden a saját útján.
Jaaaj még ez is 😒
VálaszTörlés