Hétfő

 

A tegnapi lakodalom-másnap után jól aludtak a gyerekek :)

Fél 7-kor ébresztő: vércukrot kell mérni. Rendben, így reggeli 7-kor. "Ugye addig alhatok még?" - kérdezte M. És aludt is. Addig előkészítettem az előző este megírt étel listát a cukorbeteg M-nak, a fényevő P-nak. M. elkészítette, lemérte magának a reggelit, P. is önállóan kipakolt magának, én is elkészítettem a rántottámat és pontban 7-kor megreggeliztünk. Aztán gyorsan elszaladtunk a boltba.

A listák alapján M. teljesen egyedül lemérte és becsomagolta magának az egész napi elemózsiát. Ráírta minden kis csomagra, hogy melyik melyik étkezés lesz majd. Így mindenkinek egyértelmű volt, már csak azon kellett izgulni, hogy 10 alatt legyen az érték, hiszen csak akkor ehet...

P-nak elkészítettem a kért szendvicseket és bepakoltuk a kis étkezéseket, magamnak a gyros húst és zöldséget csomagoltam. Minden bekerült a hűtőtáskába, ugyanis kirándulni és strandolni indultunk Orfűre. G-ral, mert ez a négyes így egy kerek egész.

Az orfűi Aquaparkban még egyikünk sem járt. Izgalmas volt új helyre menni, és egyáltalán nem is csalódtunk. Gyönyörű a környezet, a táj, sokféle medence van, sok és jobbnál jobb csúszda, jacuzzi, sport medence... Mindent kipróbáltunk, és gyakorlatilag egész nap mozogtunk és a vízben voltunk.

Én egész nap figyeltem az órát is, hiszen M-nak meghatározott idő(k)ben vércukrot kell mérnie és az értéktől függően a meghatározott grammnyi szénhidrátot megennie. Csak az egyik kis étkezést kellett kihagynia és a vacsorát fél órával eltolni, amúgy egész nap minden rendben volt. Na igen: ennyi mozgástól azért ez el is várható.

M. egész nap fegyelmezetten mért, szúrt, evett. 

Nem tudom, mi játszódhat le benne, amikor a többiek lángost esznek, vagy szabadon választhatnak bármit az étlapról...

Második napja vagyunk együtt, de soha még csak egy elejtett megjegyzése sem volt ez ügyben...

Rettentően fegyelmezett és okos gyerek.

Fényevő hugicája ma igazán kitett magáért evés ügyben.
Önmagához képest szerintem négyszeresét ette, ezt a lángost is simán bevágta.
Ami a listán szerepelt, mindet megette, sőt még a G-nak csomagolt süti felét is.
De tény: a pihenés szót ma nem ismerte :)

Kipróbálták a céllövöldét is :)

És persze nem mi lettünk volna, ha a tegnapi után ma nem látunk a közvetlen közelünkben mentő helikoptert...

A csúszdák tényleg szuperek, jó pár lépcsőt meg kell mászni értük, de senki nem bánta. Sokadszorra sem.

Nekem pedig nagyon jólesett, amikor M. azt mondta: "Hova tűnt a hasad? Nincs is hasad! Nagyon sokat fogytál!"

Tény. A combomat még "megcsinálom", aztán végre "nyugton maradhatok".

Csodaszép nap volt, csudajól éreztük magunkat. Hazafelé ment a zene-bona: G. dalolt a gyerekekkel. Én meg vezettem és rötyögtem magamban.

Szerencsés vagyok, amiért két ilyen tündér keresztgyerekem van, amiért G-ral ennyire kerek egész ez a négyes fogat; mert a húgom megbízik bennem és rám meri bízni a gyerekeit (úgy is, hogy az egyik cukorbeteg); amiért ilyen csodás helyekre jutunk el és fantasztikusan szép napot tölthettünk el Orfűn is. 

R: rántotta (2 ek kókuszzsír, 3 tojás, 1 sz. házi kolbász)

E: (2 körül) gyros hús, paradicsom

V: (este 10-kor) marék mandula, kolbász, 1 sz. sajt.