Most látom, hogy az előző heti összefoglaló elmaradt. A mostanit sem eresztem bő lére. :)
A héten megpróbáltam a napjaimról másnap tudósítani. Rá kellett jöjjek: nem megy. Nem viccből mondom, hogy ijesztő memóriaproblémáim vannak: ha nem lennének fotók a telómon, még csütörtökig sem tudtam volna írni az előző napról bejegyzést, a fotó előhívta emléken kívül pedig másra egyszerűen nem emlékszem. Nemhogy másnap, már aznap este sem.
(Ha valami ilyesmi: új és kellemetlen történik velem, először napokig csúszok lefelé a kétségbeesésbe. Aztán, amikor beleestem a kétségbe és leértem az aljára, elborít a kilátástalanság, ami általában egy fél órás ülök-az-ágy-szélén-és-félek-és-csak-sírok-hogy-mi-lesz-így-velem elég mély és nehéz lelki sötétséget eredményez. TUDOM, hogy bármi történjék velem, nem engedhetem meg magamnak ezt a lelkiállapotot. Jön az "állj neki valaminek, bárminek"- kihúzó technika, ami nálam azt jelenti: elég az önsajnálatból, de úgy is fordíthatnám: legyen meg a te akaratod. És ilyenkor jelentősen megkönnyebbülök.)
A héten egyetlen fájdalommentes napom volt. A többin sokszor 10/8-as görcs. Egész nap. De nem hagyhatom el magam. Az a minimum, hogy ellátom magam (elhiheted, sokszor ehhez is bőven erőmön felül kell teljesítenem). Hamarosan munka, bírnom kell, és az meglehetősen durva mentális terhelés. Ilyen fájdalmakkal még kemény fizikai teher is.
A héten "fájdalomtűrés komfortzóna átlépés" gyakorlása ment. A 10/8-as már egy durva állapot, és volt, hogy 9-esre is felugrott, de nem nyúltam gyógyszerért. Itt van, kézközelben, de szörnyen káros, érzem is, ha szedem, hogy amortizálja a testemet-szellememet, hát csak figyeltem magam és tűrtem. És lám -igaz, hogy néha belepusztultam, de- itt vagyok, túléltem (mondom ezt kb 10/2-es jelenlegi állapotban, reggel a 8-assal nem mertem elindulni se sétálni, se boltba, és délutánig így is maradtam ;) ).
Megnéztem az előbb a telóban a lépéseket-méréseket:
Ahhoz képest, hogy elég durva (endo) hét volt, meglepődve láttam, hogy a héten 5-ször is megvan a magammal megbeszélt 6000 lépés. Tény, hogy nem merek messze menni és itt a ház környéki összes fűszálat ismerem már, de amíg csak nem haldoklom, menni kell, a természetben lenni, érjen a napfény, a szemem ne csak a monitort lássa, használjam a csontjaimat, az izmaimat... És azt is most néztem meg: 27 km-t haladtam a héten. Idén eddig 810-et.
Antistresszeltem is, a kaját is tartottam. A kilók? Annyi, amennyi. Ennyi kínlódás mellett már igazán mellékes, mit mutat a mérleg.
2021/1. heti összefoglaló itt
2021/2. heti összefoglaló itt
2021/3. heti összefoglaló itt
2021/4. heti összefoglaló itt
2021/5. heti összefoglaló itt
2021/6. heti összefoglaló itt
2021/7. heti összefoglaló itt
2021/8. heti összefoglaló itt
2021/9. heti összefoglaló itt
2021/10. heti összefoglaló itt
2021/11. heti összefoglaló itt
2021/12. heti összefoglaló itt
2021/13. heti összefoglaló itt
2021/14. heti összefoglaló itt
2021/15. heti összefoglaló itt
2021/16. heti összefoglaló itt
2021/17. heti összefoglaló itt
2021/18. heti összefoglaló itt
2021/19. heti összefoglaló itt
2021/20. heti összefoglaló itt
2021/22. heti összefoglaló itt
2021/23. heti összefoglaló itt
2021/24. heti összefoglaló itt
2021/25. heti összefoglaló itt
2021/(26-)29. heti összefoglaló itt
...........
Bélflóra támogató étrend
- 1. dobozolás 4 napra itt
- 2. dobozolás 4/2 napra itt
- 3. dobozolás 4 napra itt
- Pótdobozolás itt
- 4. dobozolás 4 napra itt
- 5. dobozolás 4 napra itt
- 6. dobozolás 4 napra itt
- 7. dobozolás 4 napra itt
- 8. dobozolás itt
- Dobozolás 4 napra itt
- Dobozolás 2 napra itt
- Dobozolás 4 napra itt
- Dobozolás 4 napra itt
- Dobozolás 4 napra itt
Facebook oldal: Boszorkánykonyha
Kedves Tímea! Gondolom mindennek utánanéztél már, aminek lehetett, de azért csak megemlítem, hogy egy könyvesbolt kirakatában láttam egy Endometriózis c. könyvet, olyan nagyobb alakú, ismered? A szerző nevét sajnos nem jegyeztem meg.
VálaszTörlésTényleg nem lehet semmit csinálni, ami valahogy hathatósabban javíthatna a helyzeteden?
Üdv: Katalin
Szia Katalin! Kb 3 éve kutakodom az endometriózis témájában, így sikerült diagnosztizálnom is magam. Idén február óta pedig szinte napi szinten keresek újabb lehetőségeket. Tagja vagyok sorstársakból álló csoportoknak, követem a külföldi fejleményeket is. Magyarországon kevés orvos van, aki egyáltalán felismeri ezt a betegséget. Kezelési lehetőségként hagyományosan fogamzásgátló vagy hormontabletta szedése avagy műtét. Az új eü-i rendeletek miatt a műtét lehetősége korlátozott, számomra -milliókért- kivitelezhetetlen. És sajnos nagyon sokan (túl sokan) számolnak be a 2., 3., 4. műtétről, mert az előzőek nem hoztak megoldást. Sok alternatív segítség (sajnos nem megoldás) is rendelkezésre áll, ezek közül megteszem, amire lehetőségem van (sajnos ennek is óriási anyagi vonzata van). Itt a blogon is sok tanácsot, segítséget kapok, és lehetőség szerint élek is vele. Fél év tapasztalat után úgy látom, hogy a mentális stabilitás lehet a dolog egyik kulcsa. Helyre tenni és helyén kezelni magam. Kemény meló, de dolgozom rajta. A könyv, amit láttál, szerintem Árvai Nóra könyve. Tőle és másoktól is minden neten fellelhető dolgot letöltök, elolvasok, a tanácsokat, ötleteket kipróbálom, ami működik, azt beépítem a napjaimba. Igyekszem. És én lennék a legboldogabb, ha létezne egy tuti megoldás, ami határozott segítséget vagy megoldást jelenthetne. Nekem az is sokat jelent, hogy vannak/vagytok, akik olvassák/olvassátok a bejegyzéseimet, még akkor is, ha a blog mostanában a szenvedésemről szól (pedig anno nem így indult), és kérdeztek, együttéreztek, tanácsot adtok. És óriási segítség a család, a közvetlen környezetem, akik megértően és segítően állnak a gondomhoz. Nélkülük sokszor nagyon elveszett lennék.
VálaszTörlés