2. nap itt
3. nap itt
4. nap itt
5. nap itt
Cél az aranyosfői jégbarlang lett volna. Csakhogy zárva volt. Mi a vicces? Majdnem két órát utaztunk érte. Mi benne a jó? Megnéztünk egy másik, mini barlangot, és maga az út is élmény volt: hatalmas (!!!) fenyveserdő, hatalmas (!!!) tó, eszement gyönyörű, sziklás-erdős, őszi táj, pár km-t leszámítva sztráda minőségű hegyi utak, édes kis vendéglő a hegyi folyó partján, kedves emberek. És nem mellékesen 1310 méter magasra vitt az út, és volt szerencsénk a magasabb részeken átélni a téli erdő varázsát is.
Imádom ezeket a szénakazlakat, és még sosem láttam ilyet igaziból. Szerencsére sok volt errefelé.
Visszafelé már sütött a nap, így egy újabb arcát mutatta ez a gyönyörűség.
A kecskenyáj éppen hazafelé indult a szállásunkhoz vezető kis úton, amikor megérkeztünk. Mert itt bizony így megy ez.
Mai étek:
R: (szállodai) tükörtojás, sajt, szalámi, sült kolbászka, paprika, desszert: lekváros kenyér, és persze kávé
T: -
E: mogyoró, alma, 1 fehérjeszelet
U: szendvics
V: zöldséges csirkeragu
