Összefolynak a napok, a napszakok. Van meleg, melegebb, még melegebb...
Hétfőn Hőgyész. Felmentünk a keresztszüleimhez is, ott is csodaszép a kert.
Sosem voltunk beteges család. Aztán valami megváltozott. A húgom fia lett majd' 10 éve cukorbeteg, aztán keresztapám rákos, majd anyu rákos (az én kis endometriózisom eltörpül ezek mellett). Letelt keresztapámnál a kritikus 5 év a kezelések után, aztán idén máshol újult ki. Másodszor kapott egy roppant nehéz keresztet, és meg kell mondjam: példaértékű, ahogy a vállán viszi. Még a kísérleti kemo-programot is vállalta. Ha az ember nem látja, csak beszél vele, fel sem tűnik, mennyire beteg. Nyugodtan mesél a kezelésekről, jókedvűen beszélget bármi másról. Úgy vélem: teljesen megbékélt a dologgal, maximálisan elfogadta a tényeket, nem harcol, nem dühöng, nem kérdez, éli a mindennapi életét a saját lehetőségeivel. Igazi példakép.
Nekem megjött a mammo eredmény. Mastopathia cystica diffusa. Kaptam időpontot kiegészítő ultrahang vizsgálatra, és habár 1 hónapja voltam emlő ultrahangon, nem baj, ha megint megnézik (2-3 havonta amúgy is kontroll javasolt).
