Dobozolás két napra

A hétfő, a szerda, a csütörtök mindig zsúfolt nap. Hétfőn és csütörtökön a napközi után akupunktúra, este van, amire hazaérek. De ezeken a napokon viszem munkába a reggelit, az ebédet, vacsora orvos után van itthon. Ma értekezletünk is volt, de utána még be kellett mennem a Volánhoz leadni a sulis bejáróknak a bérletrendelést, aztán hazaestem, hívtam Dr D-t, fél óra múlva mehetek kezelésre. Ez az idő épp elég volt arra, hogy átöltözzek, beírjam a naptárba a mai értekezleten megbeszélt időpontokat, pisi, aztán irány a város. Amire Dr D-től hazaérek, már hulla vagyok. Ma nem is hoztam haza semmi iskolait, de jelentkeznem kell tanfolyamokra a 120 kreditpontomhoz, amihez sajna megint csak a net előtt kell ülnöm, és megint csak munka, megint csak itthon. 

A lényeg: van az úgy, hogy az ember jóval többet dolgozik, mint ahány órára felvették. Van az úgy, hogy az ezer programhoz jön még ezer. Van az úgy, hogy az ember hulla fáradtan jön haza a munkából. Van az úgy, hogy aztán még otthon is dolgozik. Nincs ideális hely. Nincs ideális időbeosztás. Nincs olyan, hogy egyszer majd könnyebb lesz -én legalábbis ezt tapasztalom-, vagy hogy majd egyszer több időm lesz. Ha a körülményekhez igazítanám az étkezésemet, a mozgást, a saját dolgaim intézését, az élet megélését, akkor eleve bukna a mutatvány. 

Ahhoz, hogy minden meglegyen, amit szeretnék, ami fontos nekem és amiért tenni is hajlandó vagyok, legalább fejben, de előre kell tervezni. A mozgás a legegyszerűbb: zsúfolt napokon -akármennyire nem tetszik- felkelek korábban és mozgok reggel. Akkor már történhet bármi, ez megvolt. A többi napon pedig keresek magamnak fél órát a tornára délután vagy este. És ha mégis kimarad, fontos, hogy nem ostorozom magam. Hiszek abban, hogy a legkisebb lépés is számít, és ha a hét napból ötön mozogtam, akkor teljesen oké a boké.

Az étkezés már fogas kérdés, mert oda meg kell tervezni, mit fogok enni, ez alapján boltba menni, bevásárolni, és ha ez mind megvan, akkor főzni kell, dobozolni. Őszintén: ki nem állhatom, amikor főzni KELL. De kell, különben carokat eszek, amitől nem vagyok jól. És már szeretem magam annyira, hogy egy héten legalább öt napon jóL egyek, azaz főzök, dobozolok.

A vásárlás most vasárnap realizálódótt, hazafelé anyuéktól:

A főzés pedig hétfőn, ma este Dr D. után.

(A tojást megfőztem, amíg átöltöztem Dr D-re és beírtam a naptárat.)

Mára a tervvel ellentétben anyutól hozottat dobozoltam ebédre, reggelire rántotta volt (frissen készítve) vajjal, bébi spenóttal. Az ebéd húsleves, paradicsomos húsgombóc.

Ma elkészült két napra az ebéd, a reggelihez-vacsorához a hozzávalók megvannak, frissen készül. Rántotta reggelire, virsli vacsorára. Az ebéd: tojáspörkölt és Szafi lisztből némi galuska.

(A vacsora holnap is virsli, mustár, sali:)

(Este nyolc elmúlt, le is merültem. Most még kis munka, ha nyitva tudom tartani a szemem... Két nap múlva pedig újra főzés, dobozolás.)

Dobozolós bejegyzések még itt, és a linkelt bejegyzés végén.

Megtalálsz a Facebookon is: Boszorkánykonyha