Májusban is jártam itt, most újra. Az akkori csapat kicsit kibővítve.
Gyönyörű hely, erdőszél, jó csapat, nyugalom, semmi nincs kötelező jelleggel, jó hangulat, sok nevetés... A pihenés pedig rámfért, bár egy pár napos mélyaltatásban tudnám talán csak kialudni magam...
Amíg szállingózott a csapat (sok helyről jöttünk), Zs. kibontott egy doboz Zsigulit. Sör és nagyon finom.
(Az imitált piálás. Nem vagyok a művésze.)
Mindhárom nap cicás volt. Ez az első. Persze mindet megdajkáltam, megsimogattam.
Az első este a beszélgetésé volt. No és a pálinkáé. V-é, és egyszerűen mennyei.
Jó későn, már senki nem fázott, elsétáltunk a közeli csárdába enni. A fél csapat nem is volt éhes, én sem, így csak egy zöldség köretet kértem, ami hatalmas adag volt és nagyon finom.
A csárdában valahogy vicc mesélő est kerekedett, hát szó szerint folytak a könnyeim a kacagástól, annyi szuper vicc hangzott el.
Visszatérve a szállásra még hajnalig folyt a pálinka, a móka.
És tüzet is gyújtottunk.
Alvás nem sok volt, főleg, mert voltak szúnyogok a szobában...
Másnap reggel elsőnek keltem, tusolás, szép reggel, kávé.
És újabb cica.
És strand.
Ahol -augusztus 20-a lévén- egész napos program is volt a fürdőzés mellett.
Pl. karate-, aerobic-, karika- és rúdtánc bemutató.
Kézműves vásár.
A strand hatalmas (!!!).
Séta közben karikatúra is készült rólam, M-nak köszönhetően.
És délutántól jöttek a koncertek. Bódi Guszti.
Kelemen Kabátban.
Tudtam, hogy van egy ilyen nevű zenekar, de nem ismertem őket. A koncerten kiderült, hogy három számukat mégis ismerem, de nem tudtam, hogy az övéké. A zenekar egyébként élőben játszott, hatalmas elánnal, mintha százezren lettünk volna. És meg kell jegyezzem: élőben sokkal (!) jobbak a dalok, mint a stúdiófelvételen.