Éjjel megint többször ébredtem fájdalomra. Hiába fordultam, mozdultam, tekeredtem bárhogy, sehogy nem találtam az enyhítő pozíciót. Azért aludtam is etapokban. Még álmodtam is:
Nemrég kérdezte az egyik blogolvasóm, szoktam-e filmeket nézni, és én írtam neki: igen, kinéztem már a Netflixet és a Disnex+-t. (Ez megtörtént egyébként.) Álmomban ez a gondolat jött: miért menekülök mások történeteibe, miért nem magammal foglalkozom? Miért tetézem még a bajomat jó kis elektromágneses sugárzás túladagolással? Lemehetnék a ház mögé a parkba egy padra is szenvedni, legalább levegőn lennék, érne a napfény, mindig vannak ott mások is, ha gond lenne, biztosan segítenének. És itt lett vége az álomnak. (Tudom magamról, hogy "agyalós" típus vagyok, de hogy még álmomban is!)
EGész jól keltem. Sőt nagyon jól. 10/4? Ahh, hónapok óta nem volt ilyen nyugalom a vesém táján. Az agyam egyből tervezéses üzemmódba kapcsolt: ha ez marad, akkor bolt, főzés, elrendezem a spájzot, bla-bla. Hamar változott a terv. A boltba még lejutottam, aztán nekiálltam főzni és jött... Egy rendesen viharos tengert képzelj el, hatalmas hullámok, tomboló szél. A kis csónakban hol erre dob a vihar, hol arra, hol nagyon magasan, hol mélyen ülsz a fájdalomhajóban. A kiugró 10/9 és feles 5-10 perceknél ömlik rólad a víz, csak pihegsz, kicsit leülsz, de nem jobb, csinálod tovább. Aztán ráz a hideg, levegőt még mindig nem kapsz rendesen, és csak sajog, görcsöl, feszít... Mindez begyógyszerezve.
(Mentőt azért nem hívok, mert ez még nem OLYAN nagy fájdalom, és mert mi lenne? Bevisznek az SBO-ra, ott sürgősségi kötelező vizsgálatok, közben folyik belém a fájdalomcsillapító, ami nem vagy alig hat. Vagy hazaküldenek, ha kicsit jobban leszek, vagy be Pécsre az Urológiai Klinikára, ahol megvizsgálnak az ambulancián, és mivel orvosilag rendben vagyok, jöhetek haza. És nem, sajnos -ha csak nem esik ki valaki a listáról- nem hozzák előbbre a műtétet, mert orvosilag indokolatlan...)
Azért készen lett az ebéd. A zöldséglevesben nem főtt szét a hagyma, a lencsefőzelék cseppet savanyú lett, a sült karaj olyan fura fehér maradt... De legalább házi. 🙈
Most is 10/9-cel ültem ide írni, jelenleg 10/6, de ez bármelyik pillanatban változhat. Megint leírom: nem panaszként születnek ezek a bejegyzések. Aki nem élte át, elképzelése sem lehet, milyen ez a fájdalom. A vesekő csoportban ma reggel is olyan posztba futottam bele, hogy Orvost keresek, akár államiban, akár magánban aki azonnal ki tudja belőlem venni ezt a kínzóeszközt( dj stent)
Elutazok bárhova. Szeptember 15-re van időpontom eltávolításra, addig már nem bírok várni. Erre csak egy komment: Átérzem! 5 hétig csak feküdtem a fájdalomtòl amit a stent okozott.
Persze, hogy kutakodtam a témában, igazán nincs ezzel kapcsolatos szakirodalom. A jelenség (stent-intolerancia) létezik, de nem tudnak vele mit kezdeni. Egy cikket találtam, idézek belőle.
"Az urológiai gyakorlatban leggyakrabban használt eldobható eszközök az ureter sztentek és a foley katéterek. Az ureter dupla J (DJ) stenteket gyakran használják az ureter elzáródásának enyhítésére, és sok sebész szinte az ureteroszkópiás eljárások rutin részeként.
A DJ stent elhelyezésének olyan lehetséges mellékhatásai vannak, mint az oldalsó fájdalom és a húgyúti fertőzés (UTI) a retrográd vizeletáramlás miatt. Ahogy a húgyhólyag nyomása megnövekszik az ürítés során, vizelet reflux jelentkezik a DJ stent mellett és azon keresztül is. E problémák leküzdésére antireflux mechanizmussal ellátott stenteket gyártanak, azonban ezek az új sztentek magasabb költségekkel járnak a hagyományos sztentekhez képest.
A Foley katéter minden urológus keze és lába, és a foley katéter behelyezésével a hólyagnyomást a szükséges alacsony szinten tarthatja. A foley katéter húgyhólyagba történő behelyezésének gyakorlata ureteroszkópia után vese- vagy vesekő és DJ stent elhelyezése után nem rendelkezik bizonyítékokon alapuló háttérrel, és rutinszerűen a sebész választásától függ." forrás
Egy honlapon találtam:
