Nehéz napi (CH-töltős) menü 03.13. (Magyarország)

Nem tervezett nap volt, a menü sem. De nem vittem -sztem- túlzásba:

Reggeli:

60 g kukoricapehely, tej, egy kis csokitojás.

Tízórai: -

Ebéd:

Sajtos paníros rántott csirkemell (sütőben sütve), édesburgonya püré, saláta.

Uzsonna:

1 puncs szelet

Vacsora:

2 melegszenyó U1 kenyérből, házi sonkából, sajtból, uborkából.

1418 kcal, 72 g F, 155 g CH, 52 g zsír

Élet(kedv)mentő puncs szelet

Kegyetlen nehéz nap volt ez. 2013-ban az első, és biztos vagyok benne, hogy nem az utolsó. Emberből vagyok. Ha gép lennék, más lenne, de nem vagyok az. Nem edzettem végül. Fáradt és nagyon nyűgös voltam egész nap. Egész nap a kaján járt az eszem, hogy mik lennének, amiket megennék. Olyan dolgok is szerepeltek a sorban, amiket eddig nem is szerettem. Aztán egész délután azt soroltam, miket szeretnék enni. Szó szerint soroltam. Ott volt M., és végül elvitt cukrászdába.

 

 

Egy puncs szeletet ettem, a tetejét M-nak adtam, mert a tömény cukrosat sosem szerettem, de maga a puncsos-mazsolás sütirész isteni volt!!! No meg cukrászdában sem jártam évek óta így beülni sütizni :) Amikor hazaértünk, már röhögtem magamon, mert akkor meg elkezdtem gyűjteni azokat a dalokat, amik kajáról szólnak!!! :) Buggy-buggy, kicsi boszi, így jár az, aki 100 g körülire csökkenti a napi szénhidrátbevitelét! Mert közben rájöttem, hogy már próbálkoztam ezzel, de mindig ez a vége: depi, kiakadás, rossz kedv, blabla, megzizzenés. Jól van, túléltem. Levontam a következtetést, pont. A sütit nem bánom, jólesett. :)

 

Beszélgetés a tükörképemmel (8. hónapforduló)

"Nem kél olyan vágy benned, melyhez ne kelne erő is benned valóra váltani. Meglehet, hogy azért meg kell dolgoznod érte."

Richard Bach

itt
 

(Tükörképem:) - Jézusom, hogy nézel ki?
(Én:) - Mi van?!
- Jó, mást kérdezek: ma reggeli edzés?
- Oké, még nem volt meg.
- ?
- Írtam a motivációban is, hogy tényleg ilyen izé nap van ma...
- ?
- Jó, jó, nincs még vége a napnak, megcsinálom.
- 60 g kukoricapehely, fél zacskó mandula és egy kis csokitojás után?!


itt

- Oké, csak folytasd, milyen f.o.s. vagyok...
- Nem vagy fos, de mi van veled?

- Elfáradtam. Mindig jön egy ilyen, hogy úgy érzem, elég volt. Elég volt a kalóriaszámolásból, az állandó odafigyelésből, a tervezésből, a blogolásból, a címkeolvasásból, az izomlázból...

- De hát miért?

- Figyelj, egy éve kezdtem komolyan gondolni ezt az egészet. Odafigyelni, számolni, edzeni... Más egy év alatt eléri az álomsúlyt, és/vagy már láthatóan gyönyörű izmok kezdenek rajta kirajzolódni. Én meg? Hol tartok? Sehol! Se álomsúly, se izmok, csak ez a feketebárányság: a csaj, aki vezeti a hülye kis blogján a kínszenvedéseit... Át is írhatnám a blog címét: A hülye csaj, aki csak próbálkozik-ra. Komolyan: semmi értelme ennek az egésznek. Tényleg elég volt. Fela...

- Ki ne mondd!!
- ...
- Ide figyelj! Leadtál 21 kilót. Szuper vagy!
- Ja, mások 40-50 kilót is lefogynak. Nagy cucc az a 21 kiló...
- De te nem más vagy, hanem te! Igenis 60 kiló alatt van a súlyod, ráadásul hónapok óta! És ez nagy cucc! Odafigyelsz arra, mit eszel, ezzel nemcsak fogyni/súlyt tartani tudsz, hanem sokat teszel a jövődért is!
- Oké, ez igaz, de hát hogy nézek ki?!
- Te tényleg hülye vagy. Na ide süss! ...

- ...

- Ez a csaj te vagy! Ideális testsúllyal, nagy mértékben zsír nélkül. És láttad a képeket? Mi az ott a karodon? Zsír? Francokat! Az ott, nézd csak meg jól: izom!

- Igaz, de valamit akkor sem csinálok jól, mert a combom meg egyszerűen nem alakul!

- Figyelj. Tudod, mi a te bajod? Hogy maximalista vagy.

- De hát már próbálok erről leszokni!

- Nagyon jól tudod, hogy a sok év alatt feljött háj nem fog 2 nap alatt eltűnni.

- Persze, hogy tudom.

- Akkor van valami kérdés?

- Úgy érzem, képtelen vagyok tovább odafigyelni a kajára. És van, hogy rohadt nehéz elkezdeni az edzést...

- Ismerlek, kisanyám, és tudom, hogy vagy olyan kitartó és elszánt, hogy nem fogod feladni. Makacs vagy, mindig is az voltál, és ha te egyszer valamit a fejedbe veszel, olyan még nem volt, hogy ne csináltad volna végig! Ez is egy ilyen dolog: meglesz az a comb is, csak légy türelmes. Nem katasztrófa, ha van 1-2 rossz napod, emberből vagy, és azért meg kell mondjam, hogy nem mindenki tudja ezt sem így csinálni, ahogy te teszed. Sokat kell még fejben fejlődnöd, és ne felejts el azért kicsit élni sem! Tudod: a spontaneitás!

- :-)

- És még valami: nyolc hónapja vezeted a blogot. Ma van éppen a hónapforduló. 113695 oldalmegjelenítés. 49 állandó olvasó. 836 megjegyzés. Ez szuper! Rengeteg csodajó recept, sok olyan motiváció, amivel másoknak is segítettél. Szuper kis boszi vagy te, én mondom. Na, csak fel a fejjel, és csak így tovább! Én bízom benned!

Motiváció

itt

Ez az! Erre vágyom, semmi másra: punnyadni, feküdni, nem megmozdulni, nem főzni, nem mosni, nem takarítani, nem pakolni, csak úgy lenni, vízszintben, mozdulatlanul. Méghozzá mondjuk úgy egész nap. Kint hideg van, fél óra alatt elborította a várost valami kegyetlen sűrű köd, esőt is mondanak mára, holnaptól pedig megint telet, egész bő minuszokkal. Hát már hogy lenne kedve az embernek bármit is csinálni??? Ráadásul olyan mértékben izomlázam van a heti-múlt heti tornáktól, hogy a járásom a terminátoréhoz képest... És...

És van itt valami, amire sokkal jobban vágyom: elérni végre azt a formát, amit, ha meglátok a tükörben, csupa büszkeséggel tölt el. Amin meglátszik a sok munka eredménye. Szeretnék beleférni a motivációs nadrágomba, szeretnék nem kalóriadeficitben étkezni (bár már rettenetesen megszoktam, de ezt egy életen át nem hiszem, hogy akarnám folytatni). Szeretnék olyan lenni, mint pl. Á. vagy P., akik le akartak fogyni, megcsinálták, amit kell, elérték az álomsúlyt, és most gyakorlatilag szinten tartanak. Persze nekem nem az álomsúly kell, hanem a forma. És ha most két uborkakarikával a szemeimen lemegyek estig alfába, mivel aludtam eleget, nem segítene annyira, mint a napi edzés.

Hogy milyen lesz a holnapod, azt a ma határozza meg.

Úgy döntöttem: megyek edzeni.