Arra ébredtem, hogy fáj a gyomrom, görcsölnek a beleim és a gyomorszájam. Jól van -gondoltam- akkor kezdődjön egy új nap...
Délelőtt mosdót takarítottam, pihentem. Elmosogattam, pihentem. Vízkőtlenítettem a kávéfőzőt, pihentem. Készítettem tökmagkrémet, pihentem. Délután átjött M. Menjünk Frei kávézóba? Ne. Moziba? Ne. Sétálni? Az jó lesz. És ezzel a döntéssel bevonultunk a szobába és megnéztünk egy filmet...
Az endo egész nap kellemetlen-leszakadós-feszegetős 6-os volt. A gyomrom tompán fáj és szinte semmi étvágyam, most még csokit se ennék, lángost se, fánkot se... A saláta gondolatától is hányingerem van, így a mai napot megoldottam tökmagkrémes pirítóssal, paradicsommal és mikrozölddel. A gyomorszájam délelőtt szörnyű volt. Délután társult hozzá mindenféle szurkodás is. És így késő estére egy kicsit jobb lett.
Por 3 főétkezés előtt fél órával 1x, lefekvés előtt +1; tabletta 3 napig 2x1, aztán napi 1 étkezés előtt feél-1 órával, Tubanis este, de a por+tabletta és a T. szedése között teljen el legalább 2 óra... Képtelen vagyok fejben tartani (most is a dobozról néztem le). Felcímkéztem ugyan minden szem gyógyszert és minden adag port, de még így is a fél napot elveszi erre odafigyelni. No mindegy, igyekszem, csak segítsen.
Holnapután munka. Egyelőre el sem tudom képzelni, hogy fogom bírni. Na de még nem is elképzelnem, mert ma még ma van.
(Kép: csak mert tetszik.)
