Anyuval kapcsolatban 49 évnyi emlékem van. A halála óta leginkább az utolsó pár hónapról. És innen is fájdalmasak. Pár napja elkezdtem megnézni a -pendrive-okra mentett- régi képeimet. Ezekből idézek fel magamnak szép emlékeket. Hogy ne csak a szenvedés, a küzdelem, a nehézség maradjon a felszínen.
A mohácsi kompon.
Ez is Mohács, az egykori Alibi étteremben.
Tamási. M. unokájával lángos tésztát készít.
Gunaras. Szerettük ezt a fürdőt.
Azt hiszem, ez a kép Nagykarácsonyban készült. (És igen: gyakran előfordul, hogy felveszem a telefont, hogy megkérdezem anyut, aztán rájövök, hogy már nem tehetem...) M. gyakran volt nálunk Tamásiban, ilyenkor, ha hosszabb ideig maradt, anyuék csoportjába járt óvodába. És ment az ovis programokra is.
Budapest. Szerintem 2022. január, a húgom és P. szülinapját ünnepeltük.
+1. mamis.
Unokanővérem lakodalmában táncoltam mamikámmal.
