Ma ebédre voltunk hivatalosak E. lányához. A Wienes Schnitzel csirkemellből készült, krumpli volt hozzá és stájer tiramisu. És nagyon finom volt, azt leszámítva, hogy sztem nincs a házban fűszer ;-) Csak ugye ez úgy van, hogy ha az embernek nem magának kell főznie, akkor valahogy jobban esik sokszor az étel :)
Ő E., akinél dolgozom. Egy tüneményes néni, jól kijövünk. Tényleg olyan, mintha a nagymamám lenne. Hála érte az Univerzumnak, a Magasságosnak és minden szenteknek :)
Ebéd után sétálni mentünk. És nem tudtam nem fotózni, a táj valami varázslatos. Mivel a város egy széles völgyben fekszik, nem nyomasztóak a hegyek, és mindegyiket csodaszépen lehet látni, ha tiszta az idő.
Leia, E. lányának magyar származású kutyája is velünk sétált. Sztem ő nem fázott annyira, mint én :)
A nap nagyon jól telt, egy hátránya volt: nem volt délutáni pihenőm. No de ott egye a kánya, a héten megkerestem az otthoni havi fizum, és már konditeremről és súlyzókról álmodozom ;-) :-)
