Ügyelet 7-től Sz-on.
Ajándékok a sok ölelés mellett:
Ügyelet az első szünetben is. Harmadik óra után nyomás B-ra. 3 perccel a becsengetés előtt értem oda...
4. óra német (2. és 4. osztály). 5. óra felügyelet (most az 1. és 3. osztállyal). E. és A. besegített, hogy mehessek végre mosdóba, ehessek pár falatot és ihassak. Itt is hálás köszönet. 6. óra (bakker, alsóban...) 3. és 4. osztályos német népismeret. Aztán 3-ig készültem még (a 31 fokban).
Sz-on minden új. Még az épületben is eltévedek. Nem ismerem a szokásokat. A gyerekeket sem. A kollégákat is csak a közös, anyaiskolai értekezletekről. Amikor kocsiztam át a sz-i óráim után B-ra, azt hittem, infarktust kaptam, annyira szorított a mellkasom és zsibbadt a vállam, karom. Megéri? (Költői volt a kérdés.)
A negyedikesek könyvének bevezető verse Szabó Lőrinc: A kíváncsiság című verse. (Gugli.) Komolyan: akik a gyerekek totális lebutításán dolgoznak, marha jól végzik a munkájukat. Ez a vers még nagyobbaknak is nem egy tanórás feladat, ráadásul meglehetősen bőséges élettapasztalat szükségeltetik (-ne) hozzá. A tankönyvek... Tényleg szót sem érdemel... :( Nincs fogalmazás tantárgy. Nincs környezet elsőben, másodikban, a 3. és 4. osztályos tananyag borrrzasztóan tömény, sok, csak átsuhanni lehet rajta, ha ebből bármi megmarad egy tanulóban, az a gyerek zseni, vagy kiskorától foglalkoztak vele otthon. Annyira, olyan mértékben botrányos már az oktatás, hogy szavaim nincsenek. :(
Hát: ez van...
