R: 2 vajas-paprikás kenyér, keto kávé
E: pörkölt, saláta
V: saláta, 2 tojás, pirított gomba, marék mogyoró
Mozgás: 1.4 km
...
A munkakeresés gesztenyegyűjtés. Az ember kimegy a gesztenyésbe, keres a földön, keresi a fákon, a bokor mögött. Közben találkozik ismerősökkel, őket is megkéri, legyenek kedvesek nyitott szemmel járni, ha látnak gesztenyét, legyen akármilyen kicsi, bármilyen fénytelen, nem baj az sem, ha nem teljesen érett, szóljanak. Van, amelyik ismerősnek vannak gesztenyéssel rendelkező ismerősei, vannak, akik meghallják a gesztenyék koppanását. De amúgy nem fűződik érdekük ahhoz, hogy nekem legyen gesztim. Sok gesztenye terem egy fán, nekem csak egyetlen egy kell. Tudom, hogy magamnak kell kikaparnom, meg is teszem. A múltkor (tavaly októbertől év végéig) már egyszer végigcsináltam, akkor is találtam, igaz, külföldit, de rövid időre kihúzott a pácból. Ha most sem találok itthon, egy időre jön megint külhon. Szükségmegoldásként.
Ennek az egésznek van egy bizonyos lelki háttere. A kezdeti totális lelkesedés, aztán az idő múlása, az eredménytelen megkeresések után fogy a lendület. A folyamatos visszautasítás sem éppen léleképítő. Jön az érzés, hogy senkinek sem kellek, semmit nem érek. Nincs szükség rám. És amikor az ember lassan már feladná, az élet jön és segít. Nem mindig simogatással. Nekem segített. Abban, hogy ne agonizáljak, hogy ne várjak el senkitől semmit, hogy ne gondoljak már ilyen hülyeségekre, hogy értéktelen vagyok, hogy csak emeljem fel a fejem és menjek tovább. Úgyhogy emelek és megyek.
Facebook oldal: Boszorkánykonyha
