A nap mindenkinek 24 órából áll. Tudtam, hogy ma utazom, de tudtam, hogy edzésem van. Így negyed 6-kor keltem, hogy nyitásra a teremben legyek. A cuccomat már este odakészítettem, reggel csak a terembérletemet kellett felkutatnom... De megtaláltam. Ugyanolyan lelkesen indultam ma is, mint a legelső alkalommal. Határozott vagyok és elszánt, és boldog, amiért egészséges vagyok és lehetőségem van edzőteremben tornázni.
R:
E:
V: nem volt. Hogy miért? Indulás előtt ettem anyunál ropit. Meg egy sütit. Nagyon pontosan tudom, mennyi liszteset ehetek ahhoz, hogy "csak kicsit" fájjon a hasam, tudom, mennyitől és mitől lesz már bélgörcsöm és pontosan tudom, mi az a mennyiség, amitől órákat töltök kínok közt a mosdóban. Bevállaltam a "csak kicsit".
A kert. Nézni is gyönyörű, fotózni is élvezet, a hatalmas szélben pedig igazi kihívás is.
Persze ma is minden kerti/földi jóval tértem haza, hálás köszönet érte!
Megtalálsz a Facebookon is: Boszorkánykonyha
