Ahogy leírtam a kezdő első sort, jönnek egy "kín vers" sorai a fejemben:
Hol van a kutya elásva?
Engem vigyen fel a padlásra!
Meglepetés e költemény,
A pártos honfi vér.
Van-e ott folyó, s földje jó.
Ej, mi a kő, tyúkanyó?
Bolond, ki földre rogyván fölkél és újra lépked,
Ember lenni mindég, minden körülményben.
Oly tükör ő, kit mindég készen találsz,
szárnyat igéz a malacra,
annak térkép e táj,
mint a gyümölcs a fán.
😁 Na jó, azt hiszem, ennyi elég is belőlem mára. (Engem vigyen fel a padlásra!/No, ne félj - mondtam csenedesen./Élned egyedül így lehet. ... ... Oké, tényleg abbahagytam!)
