2015. május 17., vasárnap

Vasárnap (Mo. 14/7.): amikor a vendég főz és mosogat, ráadásul mindezt szívesen teszi



A tegnapi kirándulás-libegőzés után maradtam a húgoméknál, nem utaztam haza. Így is terveztem, mert különben három óra felutazás után fent lehetek náluk 3 órát és már indulhatok is a pályaudvarra.

Szóval a Havanna lakótelepen ébredtem, rögtön egy kis reggeli sétával indítottam. Csend volt, sok zöld és madárcsicsergés, nagyon kellemes, friss idővel.

Majd jött a húgom mennyei kávéja, keto csokikanállal.

Megbeszéltük, hogy ma én főzök a húgomnak. A gyerekek ugyanis az édesapjukhoz mentek át szülinapi ebédre. Délelőtt megkaptam az alapanyagokat, ebből volt feladat délre ebédet varázsolni. Három féle gomba, karaj, bacon, tojás, saláta, fűszerek.

Imádok főzni, gyakran teszem ezt abból, ami éppen van otthon, mégis mindig finomakat eszem. Ezek az alapanyagok pedig szuperek, tudtam, hogy bármit készítek, az rendben lesz. Fogtam hát a húgom -a mohácsi Busójáráson szerzett - fakanalát és nekiláttam.


Többféle karaj tekercs lett és töltött gomba.



A desszertet a húgom készítette: epres raffaello. Mindez négy alapanyagból. Mennyei!


A meglepi anyagokból készült tehát: gomba krémleves, karaj tekercsek töltött gombával, salátával.




A teraszon elfogyasztott mennyei ebéd után kis séta: lementünk a közeli szökőkúthoz. 


Gyorsan telt az idő, hamar jött a búcsúzás. Az úton sikerült elcsípnem a naplementét is.



V: 2 szenyó, és előtte az úton megettem az összes ketos csokit, amit a húgom csomagolt nekem. Khm. Kábé egy heti adag volt :) ;)

Szuper hétvége volt. A húgom gyerekei szó szerint úgy nőnek, mint a gomba (Milu már 180 cm!). És habár mindenki "hadirokkant" volt (Pet ujját pár napja vágták fel, Milu cukorbeteg és a kirándulás előtt épp hipózott, megvártuk, amíg rendbe jön, csak utána indultunk, a húgomnak középfül gyulladása van, nekem izomgyulladásom és görcsöltek a női belső szerveim), szép és tartalmas, mozgalmas két napot tölthettünk el együtt. Sok mosollyal és nevetéssel. Köszönöm.

Facebook oldal: Boszorkánykonyha

Szombat (Mo. 14/6.): kirándulás

Vannak kapcsolatok, amelyek nem ezen a Földön köttetnek. Régebbiek és örökebbek a szokásosnál. Tudom. Ilyen a kapcsolatom a húgommal. Van benne sok-sok emberi, de létezik valami, ami ezen felül összeköt. Egy láthatatlan szál, ami túl van téren és időn. Nem egészen másfél év köztünk a korkülönbség. De sokszor olybá tűnik, mintha ikrek lennénk. Habár sok dologban nagyon különbözünk, ez az "iker-szál" létezik. Sokszor tudjuk, ha a másiknál valami nem stimmel: érezzük. Előfordult, hogy ugyanazon az éjjelen álmodtuk ugyanazt. Tudtam, mikor szüli az első gyermekét, mert éreztem a fájásokat. (...)

Sajnos nagyon ritkán találkozunk. Pedig ez az "iker-szál" triplikálódott: a húgom két gyerkőcét ugyanez köti össze velem.

Erre a hétvégére két meghívásom is volt. A barátnőm kislánya és a húgom nagy fia szülinapjára. Mindkét helyen nagyon régen voltam már. Mindkettejükhöz húzott a szívem. De döntenem kellett, és most Budapestre utaztam.

Szombatra a húgom (Tozzi, alias Sweetmami) kirándulást szervezett, a János-hegyre. BKV-val mentünk fel, libegőztünk és megnéztük az Erzsébet-kilátót. Szuper élmény volt szinte a felhőkből látni a fővárost és mindezt azokkal átélni, akiket nagyon szeretek.






















Étek:

R: kávé 1 ek kókuszzsírral (még Mohácson)
E: rizses hús, indiai zöldség ragu, kovászos uborka
V: szendvics


Az ebéd után a húgom világklasszis kávéja keto csokikanállal!!! (A csészét az alátéttel előtte pár perccel kaptam tőlük névnapomra.)


És megkóstoltam a húgom sütötte diabos tortát. Hát tud ez a lány!


Facebook oldal: Boszorkánykonyha




Bölcs


Facebook oldal: Boszorkánykonyha