Velencei karnevál után a mohácsi: Busójárás, vendégekkel. Ebéd a Bajor Étteremben. Széles ételválaszték, normál árak, korrekt és rugalmas kiszolgálás: itt simán kapok rántott hús helyett natúr szeletet, nem kell könyörögni, hogy a salátát öntet nélkül hozzák.
Az étel szépséges, finom, az adag bőséges.
Busó felvonulás:
Tényleg testközelből. Kaptam pár ölelést és hajborzolást, jókat nevettem.
A Széchenyi téren a beöltözöttek készségesen álltak egy fotó erejéig mindenki rendelkezésére.
Még ismerős busó is volt a kavalkádban.
E. kifejezetten élvezte a hangulatot, sok fotó készült róla is.
Habár hideg nem volt, hanem meseszép, ragyogó napsütés, fogyott a forralt bor, ez hozzá tartozik ehhez az estéhez.
Körbejártuk a "bazarast" is, a vendégek megvették a kis emléktárgyakat.
Kereplő is került a táskába, V. egész este élvezettel kerepelt.
A Zora Néptáncegyüttes műsora. Háttérben a csodaszép Városháza.
A Tamburazenekar.
Aztán máglyagyújtás, koporsóégetés. A kép jobb felső sarkán a drón, most láttam ilyet először.
Séta a forgatagban a Dunához, forralt borozás.
Busók mindenütt. Fáradtan, kedvesen, tollat hajba borzolóan.
Egy horvát fiatalember idén is csodákat alkotott a szemünk láttára. P. vásárolt is képet.
Kicsit beültünk a Keresztapába beszélgetni, kaptam egy Marlenkát. Most legalább tudom, mi ez és milyen. Itt mindenhol lehet kapni, de még sosem ettem eddig.
Lassan leégett a máglya, mi is hazasétáltunk.
Szerdán folyt. köv.
