Múlt pénteken, március 13-án volt a suliban az ünnepség március 15-re meghirdetve. Jött a rendelet: nem tarthatjuk falu szinten, de mivel a miénk pici suli, osztálykeretben megtartható. A tornatermünkben gyűltünk össze. Az arcokon furcsa értetlenség, a mindig csacsogó-kiabáló-veszekedő szájak csukva. Nem kértünk ünneplőt sem, csak egy kokárda került mindenki szíve fölé. Nem magnóról ment, hanem mi énekeltük közösen a Himnuszt. Az "Isten, áldd meg a magyart" sornak különös jelentősége volt. Valami döbbent néma hangulatban mondták el a kicsik a verseket, a csárdásra körbe álltunk, megfogtuk egymás fertőtlenített kezét és együtt táncoltunk. Aztán folytatni kellett a tanítást. Közben már második napja záporoztak az emailek, utasítást kaptunk a Tankerülettől, hogy nézzük folyamatosan az emaileket, és hogy az iskolai mobilok legyek nálunk mindig. Nálunk nincs igazgató, így mindhárman figyelemmel kellett kísérjük az eseményeket. Be is pottyant egy email: akinek kontkaktja volt/van külföldről hazatérttel, gyerek vagy felnőtt, haza kell küldeni. Itt volt az a pont, amikor biztos voltam benne, hogy be fogják zárni az iskolákat. És itt jött el az a pont, amikor a napi lelki és egyéb káosz betetőzött. Behívtuk az érintett gyerekek szüleit, szóltunk a kollegának, csak kérdések voltak, kétségbeesés, bizonytalanság. Aztán este bemondta a média: az iskolák bezárnak, digitális tanrend lép életbe. A péntek estét, a szombat délutánt és estét, a teljes vasárnapot végigdolgoztam. Sikerült találni egy
megoldást a hirtelen digitális átállásra.
Hétfőn hivatalosan szünet volt a suliban, de tanítók bementünk, helyzet volt. Hazapakoltam a fél tanárit.
Kedden is bementem dolgozni, hazaküldtük a szülőkkel a gyerkőcök suliban maradt könyveit-dolgait, az egész épület fertőtlenítve lett.
Szerdán Orfű, séta, senkivel nem érintkezve.
Délelőtt még suli.
Folyt a munka csütörtökön is, ez volt az első nap, hogy már nem mentem be a suliba, hanem itthonról dolgoztam. Úgy reggel 7-től este 9-ig. Közben -pihenésként- elkezdtem a lakásban
futni Pahla-val. És kis séta (minden óvintézkedést betartva) és D-vitamin-gyűjtés a Dombay-tónál.
Az étkezésem elég kusza volt a héten, de volt azért benne rendszer. A reggelit délután, 1-2 óra körül volt időm megenni, a tízórait uzsonna időben, az ebédet vacsorára, este 8 körül.
Aktiváltam a Telenornál kapott egyszeri díjmentes 100GB netemet.
És ment tovább a home office.
A nagyszobában hetek óta elkezdtem szortírozni a tananyagokhoz kapcsolódó több kilónyi anyagomat. Most ezeket nem fogom tudni használni, de legalább találhatok magamnak időt most már tényleg rendszerezni és elpakolni.
Hétvégére annyira telel lett a fejem infókkal, annyit ültem a gép előtt, olyan mértékben sajgott már a szemem, a hátsóm, a hátam, a vállam, hogy elhatároztam: időt kell szabnom a gép előtt ülésnek (is). Munkaidőben mindenképpen ott leszek, de kellenek 5-10 perces szünetek is, amúgy a telefonon leszek online és csinálom az itthoni dolgaimat is délután. Sőt azt is eldöntöttem, hogy
megszűröm az információkat. Mert képtelen vagyok már több hírt, infót befogadni. Volt egy mini séta a napsütésben.
A vasárnap reggeli első hír az volt, hogy itt, Mohácson is van detektált koronavírus fertőzött, mintegy 100 kontakttal. Úgyhogy vasárnap reggeltől karanténba helyztem magam.
Heti: (szombatig) 75km, idei eddigi összes: 557km.
2020/1. heti összefoglaló
itt
2020/2. heti összefoglaló
itt
2020/3. heti összefoglaló
itt
2020/4. heti összefoglaló
itt
2020/5. heti összefoglaló
itt
2020/6. heti összefoglaló
itt
2020/7. heti összefoglaló
itt
2020/8. heti összefoglaló
itt
2020/9. heti összefoglaló
itt
2020/10. heti összefoglaló
itt
2020/11. heti összefoglaló
itt
Eredmény 3 hónap dobozolás után
itt
Eredmény 4 hónap dobozolás után
itt
Eredmény 5 hónap dobozolás után
itt
Eredmény 6 hónap dobozolás után
itt
Eredmény 8 hónap dobozolás után
itt
Dobozolások (gyűjtemény- eddigiek, 2020 előtt)
itt
Dobozolások gyűjtemény (2020)
itt
