Az egyik dolog, amiért imádom az edzőtermi edzést: számomra ez a meditáció. Milliószor próbáltam már otthon, a természetben, egyedül, csöndben, nyugalomban leülni és arra koncentrálni, hogy ne koncentráljak. Próbáltam kiüríteni az elmémet, elérni azt a bizonyos "üres csésze" állapotot. Nem ment. Se először, se másodszor, se sokadjára. És akkor jött másfél hónapja az edzőterem. Gépek, emberek, zene. Beszélgetés, nevetés, nyögdécselés, fújás. Nyoma sincs a nyugalomnak. Viszont annyira tudok összpontosítani, annyira csak a gyakorlatra, az izmaimra figyelek, hogy gyakran nem hallom a zenét. Nem látom az embereket, a gépeket, a harmadik-negyedik sorozatnál pedig már "csak csinálom" a dolgomat, megszűnik a tér és az idő. És csak az adott pillanat marad. A mozgás mellett talán ezért is van az, hogy mosolyogva, felfrissülve, újjáéledve jövök haza a teremből.
Ma edzés: váll-alkar
- bemelegítés
4x8
- vállból nyomás
- oldalemelés
- döntött törzsű oldalemelés
- bicepsz rúddal brachialis fogással
- csuklóemelés
- nyújtás.
