Bölcs

Vasárnap (hitelesség és társai)

Ma délelőtt vettem a fáradságot és válaszoltam a megjegyzésekre, az üzenetekre, az emailekre. Mert ha ti vettétek az időt, a fáradságot arra, hogy több mint félmilliószor (!) erre a kis blogra kattintsatok, akkor az a minimum, hogy válaszolok, ha kérdeznek.

Sok évig egyetlen dologra fókuszáltam: a fogyásra. A testemre, az anyagi valómra. Sok kínlódás, küzdelem kellett hozzá, de megcsináltam. Már nem szorulok be a csúszdába, mint a felső bal oldali képen. Már gyakorlatilag bármilyen ruhát felvehetek. Nincsenek rengő úszógumik, nem dörzsölődnek össze a combjaim. Ez az, amit mindig is akartam. 

Vannak, akik megkérdőjelezik, hogy én lennék a legújabb fotókon. Mert eleve ennyit nem lehet változni, eleve nem lehetek negyven éves, annál jóval fiatalabb vagyok. Nem magyarázkodom. Rengetegen ismernek személyesen, sokak szeme láttára ment végbe ez az alakulás, vannak, akik éppen ezért tartanak hitelesnek.

A napi menüimmel kapcsolatban rengeteg kritikát kapok. Kevés kalória, túl sok zsír, túlságosan egyoldalú táplálkozás, nem is azt eszem, amit itt leírok... Nem számolok kalóriát, manapság makrokat sem. Leginkább azt eszem, amihez kedvem szottyan. És megint csak sokan személyesen látják, mit eszem, és ők tudják, hogy azt írom a blogra is.

Sok évig csak az anyagi valómra koncentráltam, és teljesen elhanyagoltam a lelki dolgokat. Ahogy telik az idő, egyre inkább úgy érzem, hogy ezt kellett volna előbb elkezdenem, és akkor a testi dolgok is hamarabb alakultak volna. De a múlt elmúlt, nem tudok rajta változtatni. Viszont a jelenben megtehetem, amit meg kell tennem. Vagy ha elodáznám, kapom szépen a jeleket.

Már tíz hete, lassan három hónapja, hogy kaptam egy jelet. Egy jó nagy pofont az élettől, amitől még most is szédülök. De legalább már nem sajog, nem marcangol, elindított egy úton és sokat tanultam belőle már ennyi idő alatt is. 

Sokan jelzitek, hogy szeretnétek olvasni a történetemről, többet, részletesebben, gyakrabban. Eddig azért sem írtam erről gyakran, mert túl sok résztvevője a történetnek olvassa a blogomat. Őszintén szólva mindegyik. De tegnap délután, amikor az a bizonyos hátralépés és elengedés megtörtént, az is bevillant, hogy bakker, ez az én blogom. Az én személyes naplóm, amibe mindent leírhatok, amiről csak úgy érzem, hogy a nyomdafesték elbírja. És hogy erre ki hogyan reagál, az nem rám tartozik. Mivel nem szoktam valótlant állítani, azt hiszem, minden jogom megvan arra, hogy írjak magamról és életem szereplőiről. Nem bántóan, nem magamat sajnáltatva, nem fűnek-fának elmondva, hogy mennyire megbántottak, mint ahogy azt egyesek teszik/tették. Úgyhogy mától, ha kedvem és ihletem lesz, leírom, amit érzek, amit gondolok. És nem úgy fogalmazva, mint eddig, nem úgy, hogy mindenki más érdekeit figyelembe veszem.

Egyelőre nem format C következik, egyelőre csak egy frissítés. Mindez csupán magamra vonatkozik, és ilyen egyszerű dolgokat takar, hogy például leállok a sós mogyoró evéssel, mert iszonyatosan néz ki tőle a bőröm, no meg se nem paleo, se nem ketogén.

Szeretnék újra kreatívkodni a konyhában (ebben az albérletben még ki sem próbáltam a sütőt...).

Újra rendszeressé szeretném tenni az edzéseket. 

Sokkal kevesebbet szeretnék a számítógép előtt ülni.

Szeretnék a megjegyzésekre hamarabb reflektálni.

Szeretnék megtanulni igazán a jelenben élni, és elfelejteni azt, hogy "mi lenne, ha...".

Und so weiter...

A délutánt arra szántam, hogy rendbe tegyem magam körül a környezetemet. És megtervezzem, amiket kell (étkezés, edzés -37. heti tervek holnap-, programok...). Elpakoltam, kitakarítottam, helyet csináltam a holnapi edzéshez. Minden adott a terveim megvalósításához :)

 

R: sonkás-sajtos rántotta

E: mogyoró

V: kolbászos tojás, saláta

Ketogén étrend 12. heti összefoglaló itt

Facebook oldal: Boszorkánykonyha

Ketogén étrend összefoglaló, 12. hét

Ketogén étrend: alapok itt

Ketogén étrend minta 1 itt, 2 itt, 3 itt, 4 itt, 5 itt, 6 itt

Ketogén reggelik (gyűjtemény) itt

Ketogén ebédek (gyűjtemény) itt
Ketogén vacsorák (gyűjtemény) itt

Ketogén étrendem (heti menüvel):
1. heti összefoglaló itt.
2. heti összefoglaló itt.
3. heti összefoglaló itt.

4. heti összefoglaló itt

5. heti összefoglaló itt

6. heti összefoglaló itt

7. heti összefoglaló itt

8. heti összefoglaló itt

9. heti összefoglaló itt

10. heti összefoglaló itt

11. heti összefoglaló itt

Facebook oldal: Boszorkánykonyha

Hétfő:

R: (E-nél) sonkás-sajtos rántotta
E: (buszon) csokikrém
V: (buszon) mandula

Részletek itt

Kedd:

R: kávé, vitaminok.

E: 4 lágy tojás (a 3 perces a kedvencem, kis sóval, borssal), 2 pici és 2 normál méretű; saláta (endívia, jég, rukkola, radicchio, oliva bogyó, fél kis paradicsom, 6 falat paprika, só, tökmagolaj).

V: sáfrányos sült csirke, cékla saláta.

Mozgás: 3.5km futás

Részletek itt

Szerda:

R: kávé, vitaminok

E: a tortám, plusz 2 tojásból rántotta, saláta (és ettem anyuék pörköltjéből)

V: indiai csirke, lilahagymás cékla saláta

Részletek itt

Csütörtök:

Reggel: 5 km futás :)
Reggeli: kávé, vitaminok.
Ebéd: cigánypecsenye, sült cukkini.
Vacsora: sali, máj, gyros.

Részletek itt

Péntek:

R: marék mogyoró, kávé

E: cevapcica, natur saláta

V: csirke, saláta

Részletek itt

Szombat:

R: sonkás sajtos rántotta
E: palacsinta, csokokrém
V: mogyoró
Részletek itt

Vasárnap:

R: sonkás-sajtos rántotta
E: mogyoró
V: még beírom

Részletek itt

Tapasztalatok:

- A kép gyakorlatilag keto előtt-után, csak némi időbeli csúszással. Hihi :) Nekem szükségem van arra, hogy lássam, milyen voltam 20 évesen, és mit sikerült elérnem 40 éves koromra. Régen rá sem bírtam nézni a régi képeimre, gyűlöltem, ahogy kinéztem. Ma már büszkén vállalom, hogy igen, akkor kövér voltam, de sikerült újra emberi alakot öltenem :)

- Ez a hét valahogy "elmúlt felőlem". Gyakorlatilag semmi nem úgy alakult, ahogy terveztem, ez nem baj, már nem zavar, hogy nem vagyok tökéletes :)

- A kaja tervezett volt a hétre, hétfőn meg is főztem egész hétre, aztán közben máshogy alakultak a dolgok. No nem történt katasztrófa, csak lehetett volna sokkal okosabban is enni.

- Sok volt a hétvége felé a mogyoró. Eleve fogalmam sincs, miért vettem egyáltalán, és ha már ugye volt otthon, akkor csak egy marékkal... Na jó, csak még eggyel... És ugye akkor nincs megállás. Imádom, jó volt ropogtatni, jó sós... Mmmmm. Az arcbőröm pedig megint Pippi Langstrumpf designe-os... A mérleg meg gazdagabb másfél kilóval. Pfff.

- Kicsit harcolok magammal, mert reggelente nem vagyok éhes. Még futás után sem. Viszont ha nem reggelizem, valahogy felborul az egész napi éhség-kaja egyensúly. Úgyhogy valószínű, hogy visszatérek a bevált osztrák két heti metódushoz: fogok reggelizni, aztán az ebéd majd akkor jön, ha újra megéhezem.  Ha este 6-kor, akkor este 6-kor.

- Az alvásban óriási változás történt. Estére álmos vagyok (eddig kukorékoltam éjfélig), ha lefekszem, sikerül hamar elhessegetnem a kínzó képeket, sőt legtöbbször nincs egy kép sem, hanem beájulok, azonnal elalszom (eddig 10 hétig hajnali 2-3-ig csak a plafont bámultam és szenvedtem). De még hogy! Azt képzeljétek el, hogy hiába állítom be az ébresztőt, hiába van a leghangosabb fokozaton a fülem mellett, egyszerűen n e m  h a l l o m  m e g!!! Olyan mélyen alszom, leginkább álom nélkül, mint akit leütöttek vagy intravénásan kapott altatót.

- Az energiaszintem rendben. (A héten kicsit túlzásba vittem a lelki dolgokat, de összeszedem magam.)

- A vitaminokat még szedem (akkor is, ha nincs beírva a napi menübe), a 3. heti összefoglalónál írtam róla (link a bejegyzés tetején), de változtatni fogok ezen is, ha aktuális lesz, írok róla.

- Kevéske kókuszzsírom van már csak, a piacon vettem sertés zsírt, a rántották már azzal készülnek.

- A kávézáson is változtattam. Általában napi 2 kávét iszom. Egyet reggel, a másodikat egész nap elkortyolgatva. A másodikat most koffeinmentesre cseréltem, tapasztalgatom, más-e így a hatása.

- Egyelőre még mindig nem számolok (se makrokat, se kalóriát).

- Folyadék továbbra is akkor megy, ha szomjas vagyok. Van, hogy napi 3-4 lter, van, hogy 1-1.5.

- Jövő héten igyekszem jobban figyelni és okosabban enni.

Vásárlás

Nem ma történt, amikor élet-mód-váltásba fogtam. Kb négy éve határoztam el, hogy lefogyok. Akkor még minden csak arról szólt, hogy fogyni akarok. De egy-két év elteltével rájöttem, hogy ez nem egy pár hónapos dolog, ami után vissza lehet térni a megszokott kerékvágásba, hanem bizony, ha komolyan gondolja az ember, akkor ez egy élethosszig tartó tanulás, az élet módjának megváltoztatása, ami addig tart, amíg csak élünk. 

Hogyan kezdd el? Tippek, miértek és hogyanok a linkre kattintva.

Az alap, hogy az ember életének része lesz a dobozolás. Az is, hogy ellen kell állni a csábításnak. És az is, hogy nem árt odafigyelni a tiszta étkezésre. Vannak környezeti hatások, amiket nem tudunk kiküszöbölni, hiszen szennyezett a levegő, sok helyen a víz, a talaj. Viszont sok dolog nagyon ügyesen kikerülhető. Egyszerű a trükk: olvasni kell. Igen, az üzletben is. Az élelmiszerek címkéin feltüntetett összetevők listája minél rövidebb, annál jobb. Érdemes egyetlen egyszer az interneten megkeresni, melyik adalékanyag micsoda, hogy rájöjj: ezeket nem kellene megenned. És nem kellene a gyerekednek sem adnod. A reklámokban természetesen mindent egészségesnek hirdetnek, de miért hinnéd el? Mert a tévében mondták? Nekik ez biznisz. Hatalmas. Nem rólad szól, nem a gyerekedről, nem az egészségedről, csakis a pénzről.

Ha keresel magadnak egy étrendet és aszerint eszel, legyen az bármi, el kell menned vásárolni. Szerintem nagyon sokan nem tehetjük meg anyagilag, hogy magyar terméket vásároljunk (hiszen ezek a legdrágábbak), így aztán bevesszük magunkat valamelyik multiba, ahol a legolcsóbban vásárolhatunk. Én is ezt tettem anno. De a folyamatos olvasás kapcsán rájöttem, hogy olcsó húsnak híg a leve: mindenhol hemzsegnek az adalékanyagok, az ízfokozók. Hogy az áfonya uruguai, a lime spanyol, a zöldség német... És hogy az a tojás, hajaj...

A paleo kapcsán kezdtem el bioboltba járni. Akkor még azt hittem, a paleo a maglisztekről és a belőlük készült kenyerekről, sütikről szól, de ki kell ábrándítsalak (főleg, ha fogyni szeretnél), mert a paleo egy totál más történet. És mivel sok zöldség és némi gyümölcs is szerepelt az étrendemben, elkezdtem piacra járni, mivel ott jóval finomabb árut kaptam, ráadásul a multikénál is kedvezőbb áron. Ott fedeztem fel a házi tojást is, ami sokkal finomabb mint a bolti. És nem mindig drágább.

Amióta ketogén az étrendem, gyakorlatilag alig járok boltba. Ha igen, akkor sem élelmiszerért. Ugyanis ÉLELMISZERT, emberi fogyasztásra alkalmas dolgot elvétve találni az üzletekben. És sajnos ez nem túlzás.

A mohácsi piacot -mint azt már sokszor említettem- imádom. Az egyik fele tele van nénikkel, bácsikkal, akik az otthonról hozott portékáikat árulják. Kapirgálós tojás, zöldség, gyümölcs, füstölt húsáru, virág...

Egy jó piacon nagyon ügyesen be lehet vásárolni. És nagyobb eséllyel ehetünk ha nem is teljesen vegyszermentes, de mindenképpen kevesebb mérget tartalmazó ételeket. Van ígéret házi mangalica szalonnára is, nagyon várom már.

Tehát van lehetőség arra, hogy hozzájussunk minőségibb élelmiszerekhez, de tényleg egyszerűbb bemenni egy szupermarketbe, ahol -már sokszor bizonyítottan- megveheted az átcímkézett, átcsomagolt, külföldről behozott, permetszerrel kényszerérlelt árut. Abban a tudatban, hogy milyen jót teszel magaddal, a családoddal. Félreértés ne essék: senki életébe nem szeretnék beleszólni. Mindenki úgy él, ahogy jónak látja. Egészen addig, amíg nem lesz tejcukor- és gluténérzékeny (mint pl. én), vagy -ne adja az ég- nem kap valamiféle betegséget, ami egyik percről a másikra rákényszeríti az életmódváltásra, a máshogy gondolkodásra, a vásárlási szokások megváltoztatására.

Minden választásunk következményekkel jár. De mindenkinek lehetősége van a választásra.