Egy szélviharos és egy esős-szeles napot leszámítva csodás idő volt, ajándék napsütéssel október végén-november legelején. Öröm és lélekmelengető volt fürödni a fényben. Kint is, bent is.
Nekem ez a hét őszi szünet volt, sok elintéznivaló akadt, de egyszer sem használtam a kocsit. Rászántam az időt és gyalog mentem a városba.
Sikerült eljutni a temetőkbe Hőgyészen, Tamásiban és Mohácson is.
Az étkezésre nem fordítottam különösebb energiát. Rántotta, tonhal saláta, vajas-paprikás kenyér, körözött (friss sajtból) volt szinte minden nap, variálva, melyik melyik étkezés legyen. Egyszer készült karfiol krémleves is.
Még mindig az egyik legkedvencebb ételem a vajas-paprikás kenyér keto vagy sima kávéval.
Egyébként nagy bátran, amikor vízkőtlenítettem a kávéfőzőt, mert szegényem negyed óra alatt se mindig tudott lefőzni már egy adagot, szóval nagy bátran szétszedtem az erősséget szabályozó szelepet is, mert azt gondoltam, az is vízköves. Nagy meglepetésemre egy mg kosz nem volt rajta, olyan volt, mint egy vadi új. A visszaszerelés órákat vett igénybe, de aztán sikerült, és most szó szerint két percen belül kész a kávém. Már nem tudok közben kiteregetni, már nem kell rögtön ébredéskor bekapcsolnom, hogy fél óra múlva ihassam a fekete levet.
Az időjárás jóvoltából lehetett kint futni. Mentem néhány nagyobbat is.
Az iskolai felkészülés nagyon nagy részét megejtettem az őszi szünet legelején. Aztán elővettem a jegyzeteimet. Írtam még régen egy könyvet Hőgyész német népdalairól, akkoriban kezdtem el a másik könyvet, ez a magyarországi német néphagyományokat venné végig egy naptári évben. Konkrétan kábé a fele készen van, és úgy döntöttem, megírom a hiányzó részeket. Sőt, ha sikerül rá megteremtenem az anyagi hátteret, ki is adom majd, a saját örömömre (és remélhetőleg másokéra is).
Szombat délután Pécs, vasárnap röpke Hőgyész. Odafelé kávé a Mekiben. Aminek a teraszán csodás krizik nyílnak.
Ma estére terveztem a főzést 3 napra, de anyu annyi mindent csomagolt (megint csak köszönöm, itt is), hogy két napra lesz élelmem. Így csak kedd este kell majd főznöm.
Az edzéstervet is felskicceltem, de már tegnap este éreztem a "hasamat", ma délutánra pedig elég konkrétan jelezte az altájékom, hogy habár még nincs december 6., engem meglátogat a télapó(m). Sajnos ez a fetrengős kategória, a gyógyszert már bevettem, de örülök, hogy -jól összekucorodva- egyáltalán még ülni tudok, úgyhogy ma tutira nincs mocorgás, a holnapit majd meglátom. Főleg, hogy napközit is helyettesítek, jó hosszú nap lesz.
Valahogy éreztem a szitut, reggel kitakarítottam és elmosogattam, most csak össze kell rakjam a kajámat holnapra, aztán szerintem vízszintbe teszem magam, este 6 óra ide vagy oda...
