A szárazság itt is hatalmas, minden úgy néz ki, mintha ősz lenne.
Itt szerettem volna egy jó képet készíteni, fókuszosat. Sietnem kellett, mert E. közeledett az út közepe felé, és éppen jött egy autó. Így kapásból nem néztem a lábam elé, és egy kupac trágyában, ezzel egyidőben egy bokor csalánban landoltam...
Megetettük a bárónő csirkéit.
A házak erre fent is csodaszépek.
Ez a Ziegelteichhoz vezető ösvény.
Ez egy építészmérnök érdekes háza.
A sétány, ez már a hazaút.
A csurira kiszáradt patak.