Még beletelik kis időbe, amire írhatok az elkövetkezendő változásról. Izgalmas időszak ez, de érzem, tudom, hogy "valaki" vagy "valami" fogja a kezem és hogy minden jól alakul. No meg az öreg székelynek is igaza van: "Igy es úgy lesz".
A mi mini iskolánkban csak alsó tagozat van, így itt a negyedikesek ballagnak. Tényleg szépen el is búcsúztattuk őket. A tanévzáró beszédet én írtam és mondtam. Anyám. Nem volt semmi összehozni sem, és a fél falu elé odaállni sem. Azon kívül, hogy szörnyen izgultam, megvolt. Bealgoflexezve, felpuffadt hassal különleges élmény... És szerintem senki nem emlékszik egyetlen évzáró beszédre sem. Legalábbis én nem, pedig már voltam néhány tanévzárón.
Valami iszonyatosan fáradt vagyok, még két hét munka, csak utána kapjuk meg a szabadságot, persze, ha az eddigiek alapján alakulnak a dolgok.
Itthon fut minden, ideje most már kicsit magamra is koncentrálni, a halom csekket átnézni, befizetni, egyszer már boltba is kellene menni, ha enni szeretnék, ilyen apróságok.
R: 2 vajas-paprikás-sós kenyér, kávé pici vajjal
E: tonhal saláta
V: paadicsom leves, kolbász, sajt
