47. nap, szombat
Nem mindig minden alakul úgy, ahogy az ember tervezte. Nem alakul mindig minden úgy, ahogy szeretnénk. Vannak jobb napjaink, vannak rosszabbak, akadnak igazán pocsék napok is, sőt olyan is, amikor kész pech-szériát kell túlélni. Sokat számít azonban az ember hozzáállása. Néha nem árt tízig elszámolni, mielőtt döntenénk. És néha olybá tűnik, mást sem csinálunk, mint tízig számolunk, folyamatosan, napokig, hetekig. Aztán lenyugszik a háborgó tenger. És mindig tanulunk belőle valamit, mindig jobban megismerjük önmagunkat.
Nekem a halogatás az egyik nagy mumusom. Nevezhetjük erősségnek is, mert közel tökéletesen űzöm. Pedig ebből mindig csak gond van. Ma sok dolog arra játszott, hogy támogasson a halogatásban, hogy majd tornázok holnap, amikor pihenő lenne, egyáltalán nem gond, ha felcserélek két napot. Esett az eső, hideg volt, kupi a lakásban, ezt ugye előbb el kellene pakolni; fárasztó volt a múltkori munkahét, fáradt vagyok, blabla. Aztán persze tornáztam. És nagyon jólesett, pedig a saját testsúlyos alsótest gyakorlatokat nagyon de nagyon nem szeretem, mivel -nekem- szörnyen nehezek. De megcsináltam, amit mára terveztem. És nagyon örülök, hogy nem engedtem a mumusnak.
R: shakeE: tölött paprika
du.: marék mandula, alma
V: 2 tojásból rántotta sonkával
Mozgás:
- Pahla Mini challenge 1. hét/2. gyakorlatsor szerda
- tempós esős gyaloglás kint, majd futás-gyaloglás bent (11.5km)
