Egész jól aludtam. És meseszép volt a hideg reggel. Az arborétumomban vidáman trilláztak a madarak, ugyanúgy, mint minden tavaszi reggelen.
Korán ébredtem, korán kezdtem a munkát is. Készültem, jegyzeteltem, tankockákat gyártottam, egyszerűsítettem, értékeltem a visszaküldött munkákat, telefonos kérdésre válaszoltam...
Már mindenem fáj a sok gépezéstől, ma már térdelve dolgoztam. Anyunak átküldtem a képet, azt írta: "Ez így már kész büntetés, nem?". 😆
Takarítós és kukás vagyok a héten, hát megcsináltam azt is.
És fontos döntést hoztam: habár itthonról dolgozom, de kell határt szabni a munkában. Nem kapom fel akármikor a telefont, nem nézem meg késő este is, ha küldenek vissza egy feladatot, nem lehetek ennyit a gép előtt. Ez holnaptól lesz éles, de már ma is odafigyeltem, hogy a saját dolgaimmal is tudjak foglalkozni (a napi 8 óra munka megvan, bőven...).
Így volt lehetőségem egy csomó itthoni apróságra.
És végigénekeltem majdnem a teljes Hairt. 😀
Meg ettem, melegítettem, mosogattam, porszívóztam, fertőtlenítettem, kezet mostam...
Iszonyatosan tevékenyek a napok. És valami irtózatos sebességgel robognak el a napok, egyik a másik után. Szerdán már április...
