Sok minden történik bennem és körülöttem. A legtöbbről tudom, miért. Azért, mert úgy élek, ahogy. Azért, mert így gondolkodom, ahogy. Ezer dolgon kell változtatnom ahhoz, hogy más legyen, hogy olyanná kezdjen alakulni az életem, ahogy élni szeretném. Ha nem teszem, megteszi helyettem más: az Univerzum, a Sors, Isten... Leckékkel, pofonokkal, vagy egyszerűen csak azzal, hogy Földünkön létezik az idő nevű fogalom, ami számunkra itt véges, no és ketyeg az óra. Nem csak az a bizonyos biológiai. Hanem az a rendelkezésemre álló idő is telik, amit erre a létre kaptam ebben a fizikai formában. És ha nem teszek semmit, ez huss!- eltelik.
Hozzám közel álló emberek kapnak manapság hatalmas leckéket. Akkorákat, amekkorákkal én biztosan nem tudnék megbirkózni. Nekik kell átélniük, de számomra is leckék ezek. Mert külső szemlélőként, "kívülről" sokszor tisztán látszanak a folyamatok, amik ezekhez a pofonokhoz vezettek. Látszik, ők is látták, de nem tettek semmit. Mert úgy volt kényelmes, mert úgy volt egyszerűbb, mert megelégedtek a látszattal, mert nem tanultak az előző, kisebb leckékből. Igen: ebből is lehet, sőt kell tanulnom. Mert a negatív példa is példa, megmutatja, mit, hogyan NE tegyek.
Sok minden történik bennem és körülöttem. A legtöbbről tudom, miért. Azért, mert úgy élek, ahogy. Azért, mert így gondolkodom, ahogy. Ezer dolgon kell változtatnom ahhoz, hogy más legyen, hogy olyanná kezdjen alakulni az életem, ahogy élni szeretném.
