Kimondhatatlan erő van abban, amikor ember és állat korlátok, félelem és bizalmatlanság nélkül képes egymás közelében lenni a természetben. Ilyenkor a túl civilizált utazó úgy érzi végre, hogy hazaérkezett, mert a parkok, a rezervátumok, a folyók nemcsak a benne élő állatoknak és növényeknek, de az ő életének forrásai is egyben.
Balogh Boglárka
Reggel még a mohácsi arborétumomban...
... délután már az őriszentpéteri erdőszéli lakban.
Csend, béke, nyugalom...
És csodák. Bárhova nézek, bárhova lépek.
Rét. A házikó mellett.
Kis vacsora.
Tökleves.
És mini tábortűz.
Köszönöm.