Válaszoljon minden kérdésre, 1-7-ig a megfelelõ számmal.
A számok jelentése a következõ:
| 1 = soha |
| 2 = nagyon ritkán |
| 3 = néha-néha |
| 4 = idõnként |
| 5 = jó néhányszor |
| 6 = nagyon gyakran |
| 7 = mindig |
TESZT
| Állítás |
Pontszám
|
Értékelés
|
1.
| Úgy érzem, ha igazán mélyen ismernének, nem szeretnének az emberek |
|
|
2.
| Úgy érzem, mások sokkal jobban teszik a dolgukat, mint én |
|
|
3.
| Úgy érzem, vonzó ember vagyok |
|
|
4.
| Úgy érzem, jól tudok bánni az emberekkel |
|
|
5.
| Úgy érzem, nagy valószínûséggel kudarcot vallok, ha valamibe belekezdek |
|
|
6.
| Úgy érzem, az emberek szeretnek beszélgetni velem |
|
|
7.
| Úgy érzem, nagyon tehetséges vagyok |
|
|
8.
| Amikor másokkal vagyok, úgy érzem, örülnek, hogy én is ott vagyok |
|
|
9.
| Úgy érzem, jó benyomást teszek másokra |
|
|
10.
| Úgy érzem, bármikor képes vagyok új párt találni magamnak |
|
|
11.
| Úgy érzem, csúnya vagyok |
|
|
12.
| Úgy érzem, unalmas vagyok |
|
|
13.
| Nagyon idegesnek érzem magam, ha idegenekkel kell találkoznom |
|
|
14.
| Úgy érzem, könnyen tanulok meg új dolgokat |
|
|
15.
| Jól érzem magam a bõrömben |
|
|
16.
| Szégyellem magam |
|
|
17.
| Úgy érzem, kevesebbet érek másoknál |
|
|
18.
| Úgy érzem, a barátaim érdekesnek találnak |
|
|
19.
| Úgy érzem, jó a humorérzékem |
|
|
20.
| Dühös vagyok magamra, amiért olyan vagyok, amilyen |
|
|
21.
| Oldottan viselkedem, ha új emberekkel találkozom |
|
|
22.
| Úgy érzem, mások okosabbak nálam |
|
|
23.
| Nem szeretem magam |
|
|
24.
| Úgy érzem, meg tudok birkózni nehéz helyzetekkel |
|
|
25.
| Úgy érzem, nem vagyok túl szeretetreméltó |
|
|
26.
| A barátaim sokra tartanak |
|
|
27.
| Félek, hogy butának tûnök mások szemében |
|
|
28.
| Úgy érzem, nagyjából minden rendben van velem |
|
|
29.
| Úgy érzem, nem számíthatok rá, hogy rendben tudom tartani a dolgaimat |
|
|
30.
| Azt kívánom, bár a föld alá süllyednék, ha mások közelében vagyok |
|
|
31.
| Zavarba esem, ha el kéne mondanom az ötleteimet másoknak |
|
|
32.
| Úgy érzem, kedves vagyok |
|
|
33.
| Úgy érzem, ha jobban hasonlítanék másokra, akkor jobban érezném magam |
|
|
34.
| Úgy érzem, sokkal többet ugráltatnak, mint másokat |
|
|
35.
| Úgy érzem, szeretnek az emberek |
|
|
36.
| Úgy érzem, jól érzik magukat velem az emberek |
|
|
37.
| Úgy érzem, mindent jól teszek, bármihez is kezdek |
|
|
38.
| Jobban bízom mások szakértelmében, mint a sajátomban |
|
|
39.
| Úgy érzem, mindent elszúrok |
|
|
40.
| Bárcsak valaki más volnék |
|
|
Értékelés
Pontozás - a következõ kérdések esetén meg kell fordítani a pontszámot (*):
1, 2, 5, 11, 13, 16, 17, 20, 22, 23, 25, 27, 30, 31, 33, 34, 38, 39 és 40.
A pontszámok megfordítása után össze kell adni a számokat, ez lesz a végsõ pontszám.
* Pontszámok megfordítása:
1=7, 2=6, 3=5, 4=4, 5=3, 6=2, 7=1
"Norma" – a pontszámokhoz tartozó százalékok
260 pont
|
85 %
|
244 pont
|
70 %
|
227 pont
|
50 %
|
210 pont
|
30 %
|
194 pont
|
15 %
|
A normákról
A normákat a pszichológusok arra használják, hogy értelmezni tudják a teszteredményeket. A normatív pontszámok legalapvetõbb fajtája a százalékos norma. A százalékok arra utalnak, hogy a választ adó pontszáma hogy viszonyul mások pontszámaihoz. A tesztek esetén öt százalék-küszöb van: 85, 70, 50, 30 és 15. Egy 85 százalékos pontszám azt jelenti, hogy a választ adó teszteredménye magasabb volt a tesztet kitöltõk 85 százalékánál, a 70 százalék azt jelenti, hogy az eredmény magasabb volt a normatív csoport 70 százalékának eredményénél, és így tovább. A százalékos kategóriák alapján jól meg lehet becsülni, hogyan viszonyul a választ adó önbizalma mások önbecsüléséhez.
Az önértékelési skáláról
Az elmúlt egy évtizedben érdekes fordulat állt be abban, ahogyan az önbecsülést értelmezzük. Húsz évvel ezelõtt egyértelmûnek tûnt, hogy a magas önbecsülés alapvetõen fontos ahhoz, hogy boldog, termékeny életet éljen valaki.
A nagyon magas önértékelés tulajdonképpen nem szolgálja az ember alkalmazkodási készségét. Mindannyian ismerünk embereket, akik azt képzelik magukról, hogy náluk csodálatosabb lény nincs a föld kerekén, noha a hibáik és a korlátaik a legfutóbb ismeretség során is egybõl megmutatkoznak. Ezt a vonást néha defenzív (védekezõ) önértékelésnek nevezik - az ilyen emberek még a legcsúfosabb kudarcot is meg tudják úgy csavarni, hogy rájuk nézve pozitív eredmény szülessen. Úgy tûnik, hogy a közepes önbecsülésû emberek a legegészségesebbek és legsikeresebbek. Többnyire rendben levõnek érzik magukat, de képesek elismerni a hibáikat és változtatni rajtuk.
Ha az önértékelési skálán 30 százalék alá kerül valaki, akkor minden bizonnyal megérdemelné, hogy jobban megbecsülje magát. Szinte mindenki megérdemli, hogy általában meg legyen elégedve magával. A szerény önbecsülésû emberek gyakran odaadó, lojális barátok. Mivel túlzottan is tudatában vannak hibáiknak, hajlamosak rá, hogy ne önmagukra, hanem a környezetükre figyeljenek. Hacsak nem annyira alacsony az önbecsülése valakinek, hogy végképp elszigeteli magát embertársaitól, az önmagukat nem túl magasra értékelõ embereknek alighanem sok barátja van, sokan szeretik, és sokan élvezik a társaságát. S ez már önmagában ok arra, hogy valaki jól érezze magát, és elégedett legyen önmagával.
Forrás: Korridor - Búra |
