Ma edzés pihenőnap volt, így nem kellett szervezkednem, mikor, hol, hogyan legyen meg az edzés (ma K. itthon van).
Jól aludtam, de korán ébredtem megint.
Reggeliztünk (50g zab, fél banán, 1 tk fahéj, fél adag fehérjepor), aztán -mivel utaztunk- összecsomagoltam a napi elemózsiát: a tízórait, ebédet, uzsonnát.
A 8 órai reggeli után 11-re terveztem a tízórait. Akkor éppen beültünk egy kávézóba. Teát kértem és elővettem a kis dobozomat és megettem a tízórait (150g tonhal, 150g brokkoli, 3 pufi rizs).
Az ebéd 3 óra múlva, 2-re volt tervben. Előtte még beugrottunk egy naaagy áruházba, ahol feltankoltam tonhal konzervből (ott a legolcsóbb).
Fél 3-ra értünk haza, akkor ettem: 150g sült hús, 30g barna rizs, 150g brokkoli.
Aztán nagyon hamar éhes lettem. Azt hittem, ez elmúlik, hogy szénhidrát evés után nagyon hamar nagyon éhes leszek. De úgy néz ki: mégsem. Érdekes, hogy a pufi rizstől ez nincs, a főtt rizstől igen...
Így aztán hamar megettem az uzsonnámat (125g laktózmentes túró, 80g laktózmentes joghurt, fél adag fehérjepor).
Aztán megint hamar éhes lettem. Megettem hát a holnapi sült húst, egy kis marék mandulát és 6 db zabkekszet... Ezután pedig iszonyat szomjas lettem, literszámra ittam a vizet. Este...
Mivel szinte mindegy, mit, mennyit eszek, állandóan éhes vagyok (főleg délután, este), a hét hátralévő 3 napján szépen előveszem a híres önuralmamat, jól megmotiválom magam, hiszen például ugye augusztusban lakodalomba kell mennem, a ruha már megvan, nem igazán kellene híznom a félreevések miatt. (Ha az izmaim mérete miatt nem férnék bele a ruhába, boldogan spórolnék egy másik rucira :)))