Ma névnapom van. Az én kis Koalamankám sms-e volt rögtön reggel az első köszöntés, aztán a húgom, anyu írt, és egész nap potyogtak az üzenetek. Rengeteg. Itt kint ez különösen jólesett. Köszönöm mindenkinek!
Tegnap is írtam már, hogy nagyon furcsán érzem magam. Mintha a dolgok, amik velem történnek, nem is igazán velem történnének. Olyan ez az egész, mintha kívülről látnám magam, mintha egy filmet néznék valakinek az életéről, de ez az illető nem testestől-lelkestől én vagyok. Mindig is voltak megérzéseim. Nagyon sokszor előre tudok dolgokat (pontosan meg tudom mondani, mi fog történni), és ez félelmetes. "Szabályozni" nem tudom, ez csak úgy jön néha. Elhihetitek: ijesztő. De ezt az érzést, ezt a "filmnézőset" eddig még sosem éltem át. Nem akarok ezen (sem) agyalni, de azért valahol mélyen foglalkoztat. És ez jó. A tudatalattim szépen dolgozik az ügyön, és egyszer csak elő fog állni ötletekkel, megoldásokkal, lehetőségekkel.
Reggeli: rántotta (3 tojás), 2 szelet házi sonka, paprika, kenyér.
Tízórai: -
Ebéd: zöldséges spagetti, saláta.
Uzsonna: hummus-os kenyér, 2 hamburger hús, pluszban 2 müzliszelet.
Vacsora: 2 tojásból, paprikából, hagymából rántotta.
Este 8-ig oké volt minden. Aztán kezdődött a cirkusz. Nem részletezem, mert semmi értelme. Inkább veszek egy forró zuhanyt, olvasok kicsit és megyek aludni.
Még 8 nap...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése