Tátra 2. nap/Csorba-tó

0. nap itt

1. nap itt

2. nap Losonc itt

.......

2. nap: Csorba-tó:

Reggeli után indulás a Csorba-tóhoz. A tegnapi hőség után reggel esőben és 17, majd 15 fokban folytattuk utunkat.

A Csorba-tóhoz simán elvitt a navigáció. A hőmérséklet tökéletes volt, amikor odaértünk, esett az eső. Megnéztük kicsit a tavat, aztán mentünk tovább a lanovkához, a libegőhöz. Fotózgattunk, mert itt, kb 1300 méter magasan percről percre változik az időjárás, az egyik pillanatban még látszik a tó, a másikban már felhőbe burkolózik.

Mint itt. Hupsz, egyszer csak eltűnt a víz. ;)

Pár lépés után pedig megint látszott.

Van (a következő képen balra látszik) itt egy szép kilátó, de ugye a roppant jól kereső magyarok, ha kirándulnak, el kell dönteni, mi fér bele. Itt a kilátó és a libegő között  kellett választani, egyértelmű volt a libegő. ;)

A tótól pár perc sétányira meg is találtuk (google map a barátunk) a lanovka induló pontját. Habár a kasszás kislányt szinte lebeszélt minket az utazásról, mert hogy esett az eső, de ki nem hagytuk volna.

Ahogy haladtunk felfelé az egész hosszú libegőúton, úgy lett egyre jobb idő, fent már nem is esett az eső.

A látvány mesés. Csak úgy suhantunk a hatalmas fenyők felett.

Csak a hátsóm lett csurom vizes, na igen: a sima farmer simán felszívja a vizet.

Fent kandallóval fűtött, tiszta fa "Hütte" várt.

M. rendelt nekem is rétest, pedig még tele voltam a reggelitől, no de ételt nem dobunk ki, így megettem. 😇

Még telótöltő kábel is van minden asztalnál.

A látvány fentről lenyűgöző. És most szó szerint a felhők felett érezhettük magunkat.

Írtam a vendégkönyvbe...

... aztán indultunk lefelé.

Ilyen, amikor fotózzák a szelfist (aki nem selfish 😉):

... és maga a szelfi:

És a lefotózott nem selfish szelfis, amikor észreveszi, hogy fotózták: 

Igazából a lefelé úton láttuk, mennyire meredeken emelkedtünk felfelé. Szuper élmény volt, meseszép a látvány.

A tótól ilyen magasra jöttünk fel:

Visszasétáltunk a tóhoz, és körbe is túráztuk.

Ez lett az egyik kedvenc képem ma a tóról:

A tótúra (ami nem volt tortúra ;) ) után mentünk csak először a szállásunkra. Mentünk? Araszoltunk. Óriási (!!!) autópályaépítés és útfelújítás folyik a Tátrában (nem mellékesen a magyar szemmel egész jó utat szedik fel és a legtöbb helyen új alappal építik, aszfaltozzák újra), szóval kb. 5 km-enként lámpa irányított az egy sávos forgalmat.

Aztán csak ideértünk. :)

Beköltöztünk a tuti fából készült kunyhónkba, vacsoráztunk. 

Itt 15 fok van, 21 fok klíma nélkül a szobában: jót fogunk aludni. Holnap újabb kalandok várnak. :)