Baráti találkozó (Kecskemétről, Paksról, Orosházáról, Mohácsról, Sződligetről) idén Sombereken. Minden alkalommal van az aktuális helyszín környékén egy kis kiruccanás, most éppen Szekszárdon jártunk. Én ott voltam főiskolás, sok ismerősöm él a tolnai megyeszékhelyen, mégsem hallottam még eddig soha a Petrits családról és a Mézeskalács Múzeumról. Érdekes hely, aki arra jár, mindenképp kukkantson be.
Az ajándékboltban anyunak vettem márcot. Hogy miért? Amióta élek, anyu mindenre, ami nagyon édes, azt mondja, "édes, mint a márc". Hát most megtudtam, mi az a márc, így anyunak poénból vettem egyet. Aztán bent is felejtettem P-ék autójában, így anyu márca most Orosházán pihen kicsit a kamrában.
Majd Bati kereszt kilátó. Hallottam már róla, de itt sem jártam még. Kalandos volt az út felfelé, de maga a hely, a kilátó és a kilátás pazar.
Reggeli után kései ebéd, avagy korai vacsora, farkaséhesek voltunk már. P. néni főzött idén is, mindenki nyaldosta a tíz ujját: bableves, gőzgombóc, rétes.
Bodza cica is előkerült estére, csodacicmókos macsek.
Én roppant korán mentem aludni, egyszerűen hulla fáradt vagyok, no meg a bebögyölt vacsora is elpillesztett.
Másnap reggel viszont viszonylag korán ébredtem és élveztem a tavat, a jó -roppant hideg- levegőt, a csendet, a nyugalmat.
Sajnos nagyon hamar elröppent a hétvége. De nagyon jó volt a kis csapattal újra kicsit együtt lenni. Köszönet M-nak és P-nek a szervezésért és a vendéglátásért.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése