Az lenne...
Hét évente kell százhúsz kredit a pedagógusoknak. Habár én tanító néni vagyok, megcsinálom. 😄 A második diplomám után hét évig nyugság volt, aztán hol itthon tanítottam, hol külföldön dolgoztam, majd itthon dolgoztam, de nem tanítóként, aztán visszamentem tanítani, és nem foglalkoztam ezzel. Kellett volna. Idén kaptam észhez, idén kell az összes kredit. Ma kaptam meg a képzési szerződés elfogadását emailben a Kréta rendszerhez, leültem és - má bocs - "egy seggel" megcsináltam. Harminc pont pipa. Kerestem egy másik online képzést, el is kezdtem. Ez jóval hosszabb lesz, de hatvan kreditet ér. És jelentkeztem a kolleganőmmel egy pécsi továbbképzésre, azzal bőven meglesz a százhúsz pont. És jövőre kezdhetem a következő hét évre a százhúsz kredit gyűjtését. 😖
Erről írtam nem olyan régen: sok a munka és csak egyre több lesz. Ezért kelek reggel korán és csinálom meg a tornát, ezért is dobozolok előre, mert egyszerűen nincs idő a napközbeni normál életre. (És emellett még ezer plusz van.) Mindez nem panasz, hanem ha valamit kezdeni akarok magammal, akkor be kell osztanom az időmet, meglehetősen okosan.
Persze, ha egyszer majd macskává változom (mondjuk nyerek a lottón), lefekhetek a kutyák számára tiltott fűre (csak félállásban dolgoznék). 😏
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése