Péntek

Irtó sok dolgot terveztem a mai napra. Egy -halasztható- kivételével mindennel kész vagyok, sőt belefért este még egy sütés is. A délutáni húsz perc mozgás nem célzott volt, ugyanis a kocsimosás és -takarítás a fél óra helyett két órásra sikeredett. De nagyon élveztem minden percét, idén másodszor takarítottam így ki, nagyon jó érzés volt, hogy megengedhettem magamnak, hogy beálljak a mosóba és utána ki is porszívózzak (nem nagy vagyon, de eddig nem telt rá). A további suvickolást már a ház előtt, a parkolóban tettem meg, szilikonoztam, műszerfalápolóztam, feltöltöttem az ablakmosó folyadék tartályát... Megérdemli az én kis autóm, hogy csillogjon-villogjon. Olyan hűséges kis társam!

A régi FlyLady programomból is átvettem a tervezéskor rutinokat. Mert anno bevált, és bár hajnalban nincs nagy kedvem a "2 perc rendrakáshoz" és már edzőcuccba öltözve a "15 perc szortírozáshoz", de az ezektől szálanként az égnek álló hajam hamar lesimul, amikor határozottan látszik, hogy egyre inkább rend van a lakásban, amikor feltűnően üres és fényesen vigyorog a mosogató, amikor nem lépek bele itt-ott ebbe-abba, és akkor is, amikor megtalálok elveszettnek, eltűntnek, kidobottnak gondolt dolgokat. Például a KetoPhan tesztcsíkom került ma elő, hát ki is próbáltam, szép színű lett.

Annyi, de annyi szép, kedves, vicces, jó dolog történik velem minden nap, jó volna leírni, de ezeket a kis energiabonbonokat elraktározom magamban, és azzal, hogy engem építenek, erősítenek, képes leszek egyre többet adni, visszaadni, ott lenni, segíteni.

A korai telefon kikapcsolás esténként már rutinná vált, nem is tudom, miért a telefonon állítottam be eddig az ébresztést és sugároztattam magam vele egész éjjel a fejem mellett az éjjeli szekrényen, amikor ott az ébresztő óra is...

A netezést is korlátoztam magamnak, de még mindig sokat nézek rá a gépre. Az esti blogbejegyzésre max fél órát adtam magamnak, nem sok, de pont elég. Az ember vagy tudja, mit akar mondani, vagy inkább ne írjon (magamnak mondom ezt).

Este sütöttem. Mert volt egy kis ilyen maradék, egy kis olyan elhasználni való, és mert A-tól kaptam kókuszlisztet, ami sikítozott azért, hogy kibontsam.

Nem volt konkrét terv, csak a hozzávalók, amiket fel akartam használni. Mivel tényleg vegyes felvágott volt, lett egy édes és egy sós "süti". Az édes: kakaós csiga, a sós: huh, minek nevezzem... : sonkás halmocska. A csiga viszonylag könnyen készült, a halmokkal viszont meggyűlt a bajom. Ahhoz képest szép is lett és finom is. (Receptet vasárnap vagy jövő héten teszek fel.)

R: 2 lágy tojás (sóval, borssal, kis vajjal), spenót, keto kávé

E: vajon futtatott zöldbab, rántotta (2 tojás, 2 ek zsír), spenót

Délután: keto kávé, csokis süti

V: 1 kakaós csigusz, 1 sajtos halmocska

Mozgás: majdnem 6 km + 20 perces tabata

Holnap október. Már az első napján olyan 500 km vár rám. A 4-én 10 éves kis keresztlányom szülinapi bulijára megyek. :)

Megtalálsz a Facebookon is: Boszorkánykonyha