Önmagában a boldogtalanság sokszor kevés ahhoz, hogy változtass.
A fájdalom sokszor nem elég nagy ahhoz, hogy magad indulj a gyógyír megkeresésére. Inkább megtanulsz együtt élni vele, anélkül, hogy bármin is változtatnod kellene. A belsõ irányítás hiába próbál minden lehetséges eszközt bevetni, hogy figyelj, ez nem vezet eredményre. Valami sokkal hatásosabb eszközre van szükség, ami elég látványos és eléggé fájdalmas ahhoz, hogy végre kinyíljon a szemed és felébredj.
Hirtelen történik valami...
Az életed addigi mûködése elbizonytalanodik majd teljesen összeomlik. Úgy érzed, hogy kicsúszik a kezedbõl a kontroll és többé nincs irányításod semmi felett, amit eddig stabilnak és biztonságosnak hittél. Egyik napról a másikra feje tetejére áll az életed és ami történik az ijesztõ, hiszen úgy érzed teljesen magadra maradtál.
Lehet, hogy tönkre megy az eddig boldognak hitt párkapcsolatod, vagy egyik napról a másikra elveszíted a munkád. Lehet, hogy csõdbe megy a vállalkozásod aminek következtében létbizonytalanságba kerülsz. Az is lehet, hogy valamilyen betegség vagy baleset, esetleg egy szeretett személy elvesztése változtat meg körülötted mindent. Bármilyen természetû legyen is, a változás krízist teremt az életedben, egy olyan súlyos problémát, amit a lehetõ legrövidebb idõn belül kezelned kell.
A derült égbõl..
Minden egyes krízis fordulópont teremt. Az életed megszokott menete megtörik és egy új fejezet kezdõdik. Ami történik a két világ közöti átmenetben, az teszi igazán izgalmassá a helyzetet. Egy ilyen krízis úgy viselkedik, mint derült égbõl a villámcsapás. Azt hiszed, hogy minden a legnagyobb rendben és egyszer csak történik valami, ami ezt a kiszámíthatóságot egyik percrõl a másikra derékba töri. Úgy érzed, hogy kicsúszik a lábad alól a talaj. Az életed többé nem haladhat abba az irányba, amerre eddig haladt. Új irányt kell találnod és ez koránt sem egyértelmû. Abban a pillanatban, amikor a krízis bekövetkezik, semmi mást nem érzel, csak a vele járó mérhetetlen fájdalmat és bizonytalanságot.
Egy krízis elég fájdalmas ahhoz, hogy ne mehess el szó nélkül mellette. Önkéntelenül befelé fordulsz és keresni kezded a lelki menedéket, mert vissza akarsz térni ahhoz a forráshoz, aki ismer és feltétel nélkül szeret téged. Ő ismeri a legféltettebb titkaidat is és azt is tudja, mit kellene most tenned. Igen, õ a kis-NAGY ember, a belsõ irányítás, akit a történelem során már számtalan névvel illettek már. (Schilling Péter)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése