" - NÉHÁNY JAVASLAT, A VÍZBEVITELEN TÚL (3 perc)
Hogyan előzheted meg a vesehomok, illetve a vese- és hólyagkő-kezdemények kialakulását? A nagy nyári meleg sajnos kedvez ezeknek a folyamatoknak.
A vesekő a férfiak mintegy 10%-át, a nők közel 5%-át érinti életük során. Leggyakrabban 30–60 éves kor között fordul elő, különösen forró, száraz éghajlaton, illetve a nyugati típusú, állati fehérjében gazdag étrendet fogyasztók körében.
Főbb okok
Kialakulásában az örökletes hajlam és az egyéni anyagcsere sajátosságai mellett szerepet játszhatnak a húgyúti fertőzések, egyes bélbetegségek – például a Crohn-betegség és a colitis ulcerosa –, valamint a tartós mozgáshiány vagy az ágyhoz kötött állapot is.
A homok- és kőképződés akkor indul el, amikor a vizelet túltelítődik a kristályképző anyagokkal, amelyekből először apró kristályok, majd fokozatosan egyre nagyobb kövek alakulhatnak ki.
Vízivás még éjjel is, ha lehet
Ha a vizelet kellően híg marad, jelentősen csökken a kristályok képződésének az esélye. Nyári melegben célszerű napi 2,5–3 liter vizet elfogyasztani – erős izzadás esetén nyilván ennél többet is –, és ügyelni arra, hogy a folyadékbevitel egyenletesen oszoljon el a nap folyamán.
Este, lefekvés előtt egy nagy pohár víz előnyös, éjszakai ébredés esetén szintén. A vesekő-kezdemények nagy része az éjjeli nyugalomban alakul ki.
A vizelet színe lehetőleg világos maradjon, a szakirodalom szerint pedig kedvező, ha a vizelet fajsúlya 1,010 körül vagy az alatt marad, ami megfelelő hígítottságra utal.
Lássuk a többi elvet, ami ugyanilyen fontos:
Ne tartsuk vissza a vizeletet, rendszeresen menjünk el pisilni, akkor is, ha nem érzünk ingert. Ez legalább olyan lényeges, mint az elegendő folyadékbevitel, mert a pangó, besűrűsödött vizeletben könnyebben indul meg a kristályok képződése (az említett fajsúlyérték főlé emelkedik a sűrűség).
Ha a nyár folyamán csak akkor látogatjuk meg a mosdót, amikor érezzük az ingert, az növeli a kőképződés kockázatát.
Érdemes mérsékelni a túlzott állati fehérjefogyasztást. A nagy mennyiségű hús és húskészítmény fokozza a húgysavtermelést, savasabbá teheti a vizeletet, ami szintén emeli a vesekőképződés esélyét.
A purinban gazdag élelmiszerek – például a belsőségek, a szardínia, egyes édesvízi halak és a már említett nagy mennyiségű hús – csökkentése ajánlott.
Egy újabb felismerés: a fekete ribizli és ribizlilé rendszeres fogyasztása csökkentheti a húgysavkövek kialakulásának kockázatát.
A leggyakoribb vesekőtípus a kalcium-oxalát kő. Ennek megelőzése érdekében most pár napig vagy hétig érdemes visszafogni a nagy oxaláttartalmú élelmiszerek – például a spenót, a sóska, a cékla, a rebarbara, a mángold, a zeller, a kövér porcsin, valamint a kakaó és a csokoládé – fogyasztását.
Ez különösen fontos lehet gyulladásos bélbetegségek esetén, amikor az oxalát felszívódása fokozódhat.
Szintén egy javaslat: a Mg + B6 segíthet
A kalcium-oxalát kristályok kialakulását a megfelelő, illetve megemelt magnézium- és B6-vitamin-ellátottság csökkentheti, főként nagy melegben, megfelelő folyadékbevitel és étrend mellett. B6-vitaminból 2-10 mg bevitel most előnyös (napi szükséglet általában felnőttnél: 1,4 mg B6-vitamin vagy piridoxin).
Kalciumbevitel:
Sem a túlzott kalciumfogyasztás, sem a kalcium jelentős megvonása nem előnyös. A túl kevés kalcium ugyanis fokozhatja az oxalát felszívódását a bélből, ami növelheti a kalcium-oxalát kövek kialakulásának kockázatát. Ezért általában napi 800–1000 mg kalciumbevitel tekinthető megfelelőnek (jobb 1000 mg alatt maradni szerintem).
A rendszeres vagy túlzott tejfogyasztás és a magas kalciumtartalmú ásványvizek rendszeres bevitele nem javasolt. Ha valaki szeretne tejtermékeket fogyasztani, a sovány joghurt és a kefir kedvezőbb választás lehet, mint a nagy zsírtartalmú túró vagy sajt. (Megjegyzés: maga a tej és savanyított tejtermék még nem problémás annyira a kőképzés kapcsán, a sajt már igen.)
Kőtípusok és kémhatás:
A vizelet kémhatása jelentősen befolyásolja, hogy milyen típusú kövek képződnek. Savas, 5,5 alatti pH esetén elsősorban húgysavkövek, 5,5-7,5 között kalcium-oxalát kövek, míg lúgosabb, 7,5 feletti pH-nál inkább kalcium-foszfát kövek alakulnak ki nagyobb eséllyel. A legtöbb esetben kedvező, ha a vizelet kémhatása a semleges tartomány felé közelít.
C-vitamin:
A C-vitamin hasznos, ám a pótlás lehetőleg most ne haladja meg az 500-1000 mg-os napi mennyiséget. Ha mégis nagyobb, akkor A- és E-vitamin javasolt mellé. A legjobb szomjoltó továbbra is a tiszta víz, de a zöldséglevesek és a megfelelő elektrolitpótlás is hasznos lehet a nagy melegben. A cukros üdítőitalok, különösen a kóla rendszeres fogyasztása nem előnyös.
Vízhajtó italok (tea, gyógytea, kávé):
Általában növelik a vizelet mennyiségét, tehát a kőképződés csökkentésében szerepet kaphatnak. A hőségben azonban amúgy is roppant sok folyadékot veszítünk és ha ehhez még jelentős vízhajtó hatás is társul, szinte képtelenek leszünk pótolni a folyadékot, és fokozatosan kiszáradhatunk.
Ilyenkor a vizelet nyilván besűrűsödik, ami már kedvez a kőképződésnek. A nyári melegben tehát a vízhajtó anyagokkal óvatosan bánunk, jobb a tiszta, lágy víz.
Érdekesség: A céklaléhez nem véletlenül tesznek sárgarépalevet és kevés almalevet a tisztítókúrák során, az utóbbiak ellensúlyozhatják a cékla oxálsavas hatásait.
Köszönöm az érdeklődéseteket!
(Ha van rá igény, a téma kifejthető később bővebben dietetikus kollégáimmal együtt, itt csak címszavakban írtam róla.)
***
Szakirodalmi források:
Pearle, M. S., Goldfarb, et al. (2014). Medical Management of Kidney Stones: AUA Guideline. The Journal of Urology, 192(2), 316–324. Elsevier Inc., New York, USA. https://doi.org/10.1016/j.juro.2014.05.006
Lo, C. Y. Z., Khor, Q. H., et al. (2024). Systematic review of pharmacological, complementary, and alternative therapies for the prevention of calcium oxalate stones. Asian Journal of Urology, 12(2), 169–188. Elsevier, Amszterdam, Hollandia. DOI: 10.1016/j.ajur.2024.04.006.
A szerzők részletesen áttekintik a magnézium-, valamint a magnézium–piridoxin (B6-vitamin) kezelésekkel kapcsolatos klinikai vizsgálatokat. Az eredmények biztatók és pozitívak, de a rutinszerű alkalmazás nem segített minden veseköves betegnek.
Lieske, J. C., Prochaska, M., et al. (2023). Vitamins as regulators of calcium-containing kidney stones – new perspectives on the role of the gut microbiome. Nutrients, 15(9), 2084. MDPI, Bázel, Svájc. DOI: 10.1038/s41585-023-00768-5.
Átfogó áttekintés, amely külön fejezetben foglalja össze a B6-vitamin és a magnézium szerepét. A piridoxin csökkentheti az oxalátképződést, a magnézium pedig gátolhatja a kalcium-oxalát kristályosodását, ugyanakkor a humán vizsgálatok eredményei nem teljesen egységesek, ezért további klinikai vizsgálatok szükségesek.
(Az anyag nem AI által készült, hanem a Semmelweis Egyetem Klinikai és Gyakorlati Dietetika szakkönyve és külföldi kutatások, irodalmak alapján.)
Az itt leírt tanácsok nem alkalmazhatók betegségek megelőzésére és kezelésére, kizárólag ismeretterjesztést szolgálnak. Panaszok esetén mindig forduljon orvoshoz!
